Nézzük át a maggyűjteményünket!

A legedzettebb madarak már érzik, először állítólag a baglyok állnak párba, de már a harkályoknak is hevesebben lüktet a szívük, volt szerencsénk hallani, amint szerelmi dalt dobolva megkezdték a territóriumok kijelölését. A kertészkedők is felriadtak: Jesszusom! Egy röpke hónap múlva már bele kell vágni a palántanevelésbe! Aktuális hát, hogy megtartsuk a nagyvizitet maggyűjteményünk háza táján.

Ezt amúgy sem tudnánk elfelejteni, hiszen az áruházakban az "akciós" polcokra száműzött ünnepi cuccok helyén a kertészeti kellékek, élükön a vetőmagok kelletik magukat. Többnyire még a tavalyi maradékot kínálják, bár valószínűleg az ideinél kedvezőbb áron - fontos, hogy alaposan nézzük meg a magok érvényességi idejét. Vásárlás előtt még azt is vegyük számításba, hogy február 3-án délelőtt 9-12 óra között Zalaegerszegen a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ aulájában újra cserebere magbörzére várják a kertészkedőket, itt is beszerezhetünk néhány bevált fajtájú, a klímánkhoz jól alkalmazkodott zöldségféle, virág vagy gyümölcs magját, gumóját, esetleg más szaporítóanyagát, feltéve, ha mi is adunk valamit cserébe. Milleyné Marika, a zalaegerszegi kertbarát kör legaktívabb tagja például a jánkahegyi telkéről arany-, és folyton termő málnatöveket, virággumókat, gyökereket és többféle zöldségmagot visz majd. A szervezők elsősorban azokat a kertészkedőket várják, akik szívesen bemutatnák saját termesztésű növényeik magját , gumóját, hagymáját, hajtását, palántáját és csereberélnék egymás között. 

A magbeszerzés előtt a legfontosabb teendőnk, hogy lajstromba vegyük a saját gyűjtésű készletet és a tavalyi maradékot, megelőzendő, hogy feleslegesen vásároljunk, másrészt összeszedhetjük, amit majd cserébe felajánlunk a magbörzén. E munkában fontos, hogy tudjuk egyes magok meddig őrzik meg a csírázóképességüket. A leghosszabb ideig, 5-6 évig is toppon tartják vitalitásukat az uborka, a dinnye, a retek és a spenót magjai. A bab, a borsó, a cékla, a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol, a kelkáposzta, a padlizsán, a saláta, a paprika, a paradicsom, a tökfélék, köztük a sütőtök és a cukkíni 3-4 évig; a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a hagymák, a kukorica és a paszternák 1-2 évig őrzi magja csírázóképességét. Persze ezen idők alatt ideális esetben sem kel ki az összes mag. A borsót például 3 évig érdemes megőrizni, de az első évben 90, a másodikban 80, a harmadikban már csak 70 százalékban kel ki - arra is 7-10 napot kell várni. A paszternák magja csak egy évig életképes, a magok 85 százaléka is 3-4 hét múlva csírázik ki. A padlizsán, a karfiol, a petrezselyem elég rosszul kel, az első évben is csak a magok 75 százaléka életképes. Az uborka magjának csírázásához alig kell több, mint egy hét, az első évben 85 százaléka aktivizálja magát, de még öt év múlva is érdemes ültetni, csak akkor számítsunk rá, hogy kevesebb kel ki belőle. Hivatalosan a 90 százalékos csírázási arány: "kiváló", a 80 százalékos: "jó", a 70 százalékos is még "elfogadható".

A vetőmag életképességének tesztelésével sok időt, erőfeszítést és bosszúságot takaríthatunk meg azáltal, hogy a rosszul kelt növényeket nem kell majd újravetni. Az ellenőrzéshez legegyszerűbb módszer: vegyünk egy papírtörlőt, írjuk rá a mag nevét és a csírázási idejét (például: petrezselyem 21 nap; kapor 21-25 nap; lestyán 10-20 nap), nedvesítsük meg a papírtörlőt, rakjunk rá meghatározott számú magot, hajtsuk össze úgy a törlőt, hogy mindkét oldala érintkezzen a magokkal, rakjuk műanyag zacskóba vagy élelmiszertároló dobozba, tegyük világos, szobahőmérsékletű helyre és várjuk meg a csírázáshoz szükséges számú napot. Utána csomagoljuk ki és számoljuk meg a kikelt magukat. Ha egyik sem mutat életjelet, még ne hajítsuk ki, csomagoljuk vissza és várjunk néhány napot. Ha a magok kikeltek, számoljuk meg a csírákat, s matematikai zsenialitásunkat latba vetve meg tudjuk állapítani a csírázási arányt, s ez jó becslést ad a kertbe való vetés során várható sikerről. Természetesen a magbörzésre is csak megfelelő csíraképességű magvakat vigyünk.