Egervár kitárulkozása - fotógalériával

Így van ez Egerváron is, ahol a vár és a község temploma most teljes pompájában látható, mint ahogy a szőlőhegyről nézve lenyűgöző a Sárrét völgye, amit uralnak a történelmi emlékek. Mindezt rövid történelmi összefoglalóval mutatjuk meg.

A télen bezárt vár elődjét és a szomszédságában álló templomot az Egervári család kiemelkedő sarja, László építtette. Egervári László Mátyás király bizalmasa volt, s jutalmul a király emelte be a főrendek sorába. Az akkori korban kiemelkedőnek számító építkezés 1495-re fejeződött be. Egervári László ferences szerzeteseket hívott a községbe, rendház is létesült, a templomot Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték fel. Az Egerváriak után a Kanizsai családé, majd a Nádasdyaké lett Egervár, s ezt követően, 1676-tól került a Széchenyiek birtokába. Minden tulajdonosa épített, alakított a létesítményeken, de a mai formák a Széchenyiek beavatkozásának, jelentős ráköltésének az eredményei.

A templom ma is látható megújítását Széchenyi Ignác végeztette el az ezerhétszázas évek közepén, akkor építették a barokk szószéket és az oltárt is.

A község fölé magasodó Derék-hegyen is megörököltek egy történelmi emlékhelyet.

A hegyről belátni a Sárrét völgyét. A panoráma lenyűgöző. A szőlőhegyről nézve szinte a lábunk alatt hever a falu a környezetéből kimagasló templomával, mögötte a vár hófehér tömbje világít, s jól látszanak a szomszédos Gősfa és Vasboldogasszony házai is. Erre az oromra építtetett a 18. század elején Széchenyi György egy kis pihenőházat, aminek romjait az Egervári Helytörténeti és Községszépítő Egyesület kezdeményezésére a kilencvenes évek elején alakították kápolnává és Péter-Pál tiszteletére szentelték fel. Akinek van lehetősége innét rápillantani Egervárra, mindig vissza vágyik ide, hogy újra láthassa a pazar vidéket. Ehhez a mostani napfényes időszak a legideálisabb, amikor a fák lombozatai nem takarják el az épületeket.