Hagyományőrző szlovéniai kiránduláson a Zalaegerszegi Honvédklub

- Klubunk egyik legfontosabb feladatának a honvédhagyományok ápolását és őrzését tartja. Nem hagyjuk feledni, hogy Zalaegerszeg hajdan híres katonaváros volt, ennek érdekében szervezzük a laktanya- és a hadosztály-találkozókat, az egyre népszerűbb haditornákat, képviseljük egykori laktanyánkat a városi rendezvényeken. Részt veszünk az országos hálózat, a BEOSZ, a HOKOSZ munkájában, kiváló a kapcsolatunk a nagykanizsai és a keszthelyi nyugdíjas honvéd közösségekkel, akárcsak a Osztrák Bajtársi Szövetség Güssing városi szervezetével, de nem hiányzunk a Nyugdíjasklubok és Idősek Életet az Éveknek zalai rendezvényeiről sem. Taglétszámunk folyamatosan nő, több mint százan vagyunk, a csapat magját volt laktanyánk és hadosztályunk nyugállományú katonái, polgári alkalmazottjai teszik ki, s azok csatlakoznak hozzánk, akik büszkék a város katonai múltjára, értékelik és tisztelik a katonai hagyományokat, így örömmel részt vesznek a "szakmai" jellegű kirándulásainkon is - fogalmazott Németh István ny. őrnagy, a zalaegerszegi honvédklub vezetője.

- A hagyományápolás égisze alatt már végiglátogattuk az ország várainak, katonai emlékhelyeinek nagy részét, bejártuk az isonzói csaták szlovén és olasz helyszíneit. Tavaly a Lendva várat "vettük be", megismerkedtünk annak közel ezer éves történelmével, állandó kiállításán megcsodáltuk elődeink régi fegyvereit, ágyúit, zászlóit, a várvédők személyes tárgyait - természetesen a vár történelmi és kulturális kincseivel együtt. Az idei kirándulásunk célpontja Szlovénia legrégebbi városa: Ptuj, annak híres vára, megőrzött fegyvertára és egyéb kiállításai - tette hozzá Szabó László ny. alezredes, az egyesület elnökhelyettese.

Persze a tanulmányutak, hagyományőrző kirándulások sem szorítkoznak pusztán a katonai múlt megismerésére. A ptuji vár látnivalói sorában a fegyverek után a hangszergyűjtemény aratta a legnagyobb sikert, igaz, a több mint 300 instrumentum között a klasszikus és a népzenei hangszerek sorában a harci zeneszerszámok: harsonák, trombiták, sípok, dobok is sorakoztak, sőt, a modern technika segítségével a hangjukat is hallatták. A vár képtára, a feudális lakáskultúra ereklyéi után a vár lóistállójából kialakított bemutatóteremben a híres farsangi kurentek figuráival is megismerkedhettek - néhányan meg is jegyezték: "jó lenne látni a felvonulást is. No, de majd jövőre!"

Persze Ptuj történelmi óvárosa, a Mithras-szentély, az Orpheus oszlop, a városháza, a Dráva folyó sétánya akár egész napos tartalmas időtöltést is biztosított volna, de már várták őket Alsómarác Passero tanyáján egy jó kis kóstolóval egybekötött csokimanufaktúra-bemutatóra. Mint a helyszínen kapott tájékoztatóból kiderült, a csokoládé tényleg a "szerelem" jelképe a Passero családban - az egyik ifjú tulajdonos ugyanis a menyasszonyának (ma a felesége) meglepetésajándékul kísérletezte ki az első pralinét, amely olyan jól sikerült, hogy végül egy kis üzemmé nőtte ki magát e tevékenység. A Passero gazdaságban amúgy foglalkoznak szőlővel, gabonával, a csoki, a lekvár, a gyümölcslé és a tökmagolaj mellett készítenek füstölt húsárut, sonkát, kolbászt - a végigkóstolt mákos-citromos, bodzás, hajdinás, málnás-korianderes, tökmagolaj-köménymagos, mézeskalács-gyömbéres ízesítésű csokoládékkal eltelve a kirándulók közül többen (főleg a férfiak) elhatározták: legközelebb kolbászkóstolásra neveznek be.

Onnét már csak egy "ugrás" volt a Hancsik-birtok, ahol a csapatépítés kapta a nagyobb hangsúlyt, s a kirándulásra nótázásba, táncolásba torkolló pincelátogatással tették fel a koronát - a muzsikáról állandó zenészük: Kovács Attila és harmonikája gondoskodott.

- Mondhatni, a zenés, táncos rendezvény is hagyománynak számít klubunkban - jegyezte meg Németh István -, hiszen évente legalább 6 közös vacsorával egybekötött bált szervezünk, s tavaly is hasonlóképpen a Hancsik pincénél fejeztük be a kirándulást. Büszkék vagyunk rá, hogy a honvédklub nem csak az egyik legpatinásabb, hanem a legvidámabb közössége is Zalaegerszegnek.

Persze, úgy könnyű, hogy a klub egyik oszlopos tagja, Durgó Tibor "szintén zenész", aki 33 évig volt dobosa és énekese az Ámor tánczenekarnak - volt, hogy egy évben 40 lakodalmat is "kimuzsikáltak". Nem csoda hát, hogy már a kirándulás is nótaszóval indult, kiderült ugyanis, hogy Szabó Lászlónak éppen aznap volt születésnapja, így "Durgó-kapitány" vezényletével már Zalaegerszeg határában rázendítettek a "Boldog, boldog születésnapot" kezdetű dalra. A Hancsik birtok is órákon át harsogott a magyar nótától, de az asszonyoknak sem kellett sokáig petrezselymet árulni, hiszen a harcedzett obsitos katonák a táncban is helytálltak: a klub vezetőivel együtt Hochrein László ny. ezredes, aki 1987. március 1-től 1990. június 30-ig volt a 33. Gépesített Lövészdandár parancsnoka; Szita János ny. alezredes, a híres zalaegerszegi Gépkocsizó lövészdandár utolsó törzsfőnöke; Major Mihály ny. ezredes, a katonai elhárítás legendás vezető tisztje; Hetényi László ny. őrnagy, aki a laktanya felszámolása után a városi rendőrkapitányság járőralosztályát vezette, ám lélekben katona maradt; sőt, a legidősebb honvédklubtag, a 90 éves Kámán Gyula is megtáncoltatta az asztalnál ülő hölgyeket.