2024.07.24. 14:52
Vöröshagymaszüret – csak természetesen
Szellősebb lett a veteményes, nagyobbat nyújtózhatnak a répafélék, mire útban lettek volna egymásnak, kiszedtem mellőlük a vöröshagymák gyülekezetét. Egyelőre csak az éretteket, szeretjük ugyanis a zsenge "újhagymát", ezért több hullámban ültettem őket.
Nálunk a hagymáknak a sárgarépa és gyökérzöldség társaik mellett minden évben bérelt helyük van
Fotó: Fincza Zsuzsa
Az első transzport mindig a sárgarépával kerül egy ágyásba - megjegyzem, anno az édesanyámmal egyidős Annus néni barátnőm hitte el nekem először, hogy ajánlott a két növényt egymás mellé ültetni, mert kölcsönösen elűzik egymásról a hagyma-, illetve répalegyeket, amik amúgy belepetéznének a növénybe. Nem az én találmányom, még amatőr kertészpályafutásom kezdetén minden kezembe kerülő szakirodalmat elolvastam a biokertészetről: nem akartam mérgekkel, vegyi permetszerekkel védeni a növényeimet. Immár a két évtized alatt szerzett saját tapasztalat mondatja velem: az eljárás tuti: eddig egyszer sem kellett kukacos répa vagy hagyma miatt mérgelődnöm. Illóolajbuzgó fűszerzöldségünk szempontjából jó társítás még a csombor, a kapor, de ültethetjük akár az uborkával, a céklával is közös háztartásba.
Még mindig széles körben elterjedt eljárás, hogy nyáron le kell taposni a földre a hagyma zöld levelét, hogy megsárguljon. Azt sem a kisujjamból szoptam ki, hogy ez nem jó tanács, ugyanis ezzel csak kényszerérésre kárhoztatjuk hagymánkat. Ha sejtjeik nem járják végig az éréshez szükséges teljes utat, írja Marie-Luise Kreuter Biokert című könyvében, lazábbak maradnak, s nem lesznek túlságosan tartósak. Igaz, akad más vélemény is, az egyik "agro..." online-újság egyenesen az tanácsolja, hogy Margit napján "tapossa laposra" a vöröshagyma szárát, mert szerinte "ekkorra már kifejlődött a hagyma feje, de a levele még zöld, s ha tovább folytatódik a vegetációja, a hagyma nem fog bezáródni". De, befog. Ha a hagyma megérett, a szára elsárgul és magától elfekszik a földön. A magam részéről az első tanácsot tartottam logikusnak, kezdetektől a természetre hagytam a hagymaérlelést, s milyen jól tettem, hiszen, mint mindig, a tavalyi hagymánk is épségben kitartott az újig. Amúgy találtam a neten több taposás ellenes írást is. Az egyik szerint: "ha természetes módon fejlődött s vált éretté, tovább eltartható. A hagymalevelet ezért nem szabad se letörni, se letaposni. Akkor szedésérett a vöröshagyma, ha a levelek nagy része leszáradt, csak a nyaknál lehetnek még kissé frissek, zöldek." A szedéshez mindenképpen száraz, napos időt válasszunk.
Akkor kész a hagymánk a betakarításra, ha a nyak feletti terület (az a hely, ahol a levelek találkoznak a hagymafejjel) puhává válik, ez jelzi, hogy a szénhidrátok átvitele a levelekből a fejbe befejeződött, vagyis a fejen belül megtörtént a végső sejtosztódás. A puha nyak jele, hogy már nem tartja a leveleket, így azok fokozatosan a földre fekszenek. Ebben a szakaszban fejlődik a hagymánk száraz bőre, a "páncéllevelei", vagy ahogy mi nevezzük: a héja. Amikor az utolsó levél is földre feküdt, a hagyma befejezte a szárból a cukor, a gyökérből a nedvesség kiszívását, de a gumó héja ekkor még tovább fejlődik, szilárdul. Kiszedés előtt még utoljára vegyük szemügyre az összes levelet, különösen a legutóbb hajtottat, a levélhüvely ugyanis a legidősebb levéltől kezdve a legfiatalabbig érik be és szárad ki. Ha még mielőtt az utolsó levele is kiszáradna, kikerül a hagyma a földből, a tárolás során hamar rothadásnak indulhat. A cél, hogy a hagyma héja, szára, minden levele kellően száraz, a nyak bőre feszes legyen. Ne távolítsuk el a hagymafejről a héj külső rétegeit, mivel ezek védik majd meg a kiszáradástól, a nedvességtől, a fertőzéstől. Amúgy a konyhakertekben nem muszáj nagyüzemi módra, egyszerre végezni a hagymaszürettel: amelyik zöldség megérett, szedjük ki, amelyik még nem, hagyjuk a földben és bízzunk a napsütésben. Különben sem szabad azonnal a tárolóba száműzni, levegős, száraz helyen legalább 7-10 napig tovább kell érlelni. Ekkor pereg le róla az esetleg rajta maradt föld, s vastagodnak még rajt a páncéllevelek, ami szintén feltétele az eltarthatóságának.
Olvasom, a jó minőségű, nemesített makói vöröshagymának száradtan is olyan erős marad a szára, hogy nem ássák, hanem úgy "nyüvik" ki a földből. A kiszedett termést 3-4 napig kint hagyják a mezőn kisebb-nagyobb "kupócokban", hogy leszáradjon az "üstöke". Az egészséges, jól tárolt hagyma egészen tavaszig eltartható, főleg, ha hűvös, zárt, ám jól szellőző szállást tudunk biztosítani számára.