Horvátország lenyűgöző nemzeti parkjai 1. rész

Az alábbiakban, cikkünk első részében részletesen bemutatjuk a horvátországi  Brijuni, Kornati és Telašćica természeti parkokat.

Brijuni Nemzeti Park – a halacska alakú szigetével

A Brijuni-szigetek az Isztriai-félsziget nyugati partjainál találhatók, 14 szigetből és sziklazátonyból áll. A park területe 33,9 négyzetkilométer, amelyet 1983-ban nyilvánítottak nemzeti parkká. A Veliki és a Mali Brijunt érdemes meglátogatni, az egész szigetvilág védjegye pedig a hal alakú Gaz-sziget. Gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, ahol számos endemikus növényfaj található. Sétánk alatt találkozhatunk itt dámszarvassal, mókussal, nyullal, vagy a Brijuni gazdag madárvilághoz tartozó számos madárral is, mint a Szendvics csér, a Északi búvár, a Barna rétihéja vagy a Szürke gém. A Veliki Brijun és Mali Brijun szigeteken több helyen is találhatók jellegzetes kocsányos tölgyerdők, ahol babérfa és mirtuszfa is előfordul.

A Brijuni Nemzeti Park őrzi a Mediterráneum egyik legrégebbi olajfáját, mely már több mint 1600 éves. A brijuni famatuzsálem göcsörtös ágaival és buja lombkoronájával egyedülálló karaktert ad a park zöldjének. Az olajfa mellett más őskori lelet is található itt, a kutatók több mint 200, 100 millió évnél is idősebb dinoszaurusz-lábnyomot azonosítottak, így a felfedezők – legyen akár gyereke, akár felnőtt - egészen biztosan el lesznek ragadtatva az őskori lelőhelytől.

Az szigeteken ókori és modern kori történelmi emlékekkel is. A római villák, bizánci erődítmények és középkori templomok maradványai megtalálhatók, majd Brijuni adott otthont Josip Broz Tito rezidenciájának, ahol számos politikust, diplomatát és hírességet látott vendégül, úgy mint II. Erzsébet királynőt, Sofia Loren és Elizabeth Taylor színésznőket. A történelem ezen részét fényképeken is megnézetik az idelátogatók a Josip Broz Tito Emlékgyűjteményben.

A nemzeti park egy egynapos kirándulás során is bejárható, különösen, ha Isztrián vagy Kvarner-öbölben nyaralunk. A parkban lehet sétálni, kerékpározni, de golfautókkal és kisvonattal is lehet közlekedni, a 13 kilométeres úton szarvas- és mufloncsordákkal találkozhatunk, a kék tenger melletti sziklás parton pedig fenyőfák szegélyezte festő táj kísér minket végig az úton.

Telašćica Natúrpark

Telašćica a hely, ahol a legmeredekebb fehér adriai sziklák 162 méter magasan merülnek el a kék tengerben és amit az Adria utolsó tengeri emlősei, a közönséges palackorrú delfinek kedvenc gyülekezőhelyüknek választották. A Telašćica-öböl Dugi Otok sziget déli részén található, és 1988-ban nyilvánították természeti parkká. Az öböl sziklás partjai a belső oldalról alacsonyak, míg a tenger felőli külső oldalon tekintélyes sziklacsúcsok emelkednek. Az öböl és a sziklacsúcsok között egy különleges kincs, az apró és igen sós vizű Mir-tó helyezkedik el, mely fürdőzésre is alkalmas. A tó körülbelül 900 méter hosszú és 300 méter széles, maximális mélysége 86 méter.

A korallok a tenger alatti sziklákon élnek, beleértve egy manapság meglehetősen ritka példányt: a vörös korallt. A mediterrán növényzet pedig rendkívül gazdag, több mint 500 növényfajjal. Tíz szigorúan védett orchideafaj szintén fontos értéke a park flórájának. Itt fészkel a Vándorsólyom, de Eleonóra sólyom is látható. A Telašćica (Sali kikötő) komppal vagy hajóval közelíthető meg Zadarból.

Kornati Nemzeti Park, Horvátország egyik ékköve

A Kornati-szigetcsoport a Földközi-tenger lenyűgöző, 89 szigetből és sziklából álló labirintusát alkotja, amit hajóval megközelítve láthatjuk a park leglátványosabb jelenségeit, a koronákat, vagyis a sziget nyílt tengerre néző függőleges szikláit. A Kornati-szigetek a dalmát tengerpart közelében helyezkedik el Zadar és Šibenik között. A park 1980-ban lett nemzeti parkká nyilvánítva. A Kornati híres lenyűgöző tengeri élővilágáról és korallzátonyairól. A szigetek kopár, karsztos tája olyan különleges szépséget nyújt akár az Indonéz szigetvilág egyes szigetei és olyan kék a víz, mint a trópusokon. A legnépszerűbb öböl a Levrnaka-szigeten található Lojena, ahol a Kornati Nemzeti Park egyetlen homokos partszakasza vár, de érdemes ellátogatni Opat, Ravni Žaka és Vruje strandokra is.

A Kornatikat legendák övezik, köztük az egyik szerint Isten a világ teremtése után megmaradt fehér sziklákból teremtette őket. Ezek a szigetek a természeti szépség és a történelmi gazdagság keverékét kínálják, és vonzzák a látogatókat, akik értékelik vad tájat. A Kornati-szigetek, köztük a Kornat- és a Piškera-lánc, drámai sziklákkal rendelkeznek, a legmagasabb a Klobučar-sziget 80 méteres sziklája. A szigetek körüli vizek kivételesen tiszta, halakban és korallokban gazdagok, a búvárok paradicsoma. A szigetek zord környezetük ellenére a vitorlázók kedvelt menedékei.

A szigetcsoport 330 kilométer hosszú száraz kőfalai a dalmát gazdák kemény munkájáról tanúskodnak, akik azért kerítették be birtokaikat, hogy megakadályozzák a juhok elkóborlását. Az egykor erdős, kopár, sziklás táj ma több mint 650 növényfajnak ad otthont, és ritka madárfajoknak, valamint a nyestnek ad otthont. A kristálytiszta vízbe merülve felfedezhetjük a tengeri élet gazdagságát. A park ideális helyszín a snorkling, búvárkodás és a vitorlázás, hajózás szerelmeseinek. A Kornati Nemzeti Parkot kizárólag tengeri úton lehet megközelíteni, saját vagy bérelt hajóval, valamint szervezett kirándulás keretében, ami számos dalmát városban foglalható.