Paradicsom, a sokszínű, sokhasznú zöldség

Persze előtte jól megmostam, kivágtam belőle a keményebb részeket, amelyik engedte, lehúztam a paradicsom héját, így a passzírozás nem volt olyan kemény meló, mint amennyire már előre borsódzott tőle a hátam. Ebbe az adagba nem tettem fűszert – ki tudja, mire használom majd. Ha az égiek ezután is megkímélik az ültetvényt, készítek ivólét is, abba csempészek majd egy kis frissen szedett bazsalikomot, zellerlevelet vagy egyéb zöldfűszert. A passzírozás utáni főzéskor a lé sűrítése a cél, de ne vigyük túlzásba, ne legyen belőle szósz – az majd egy másik felvonás fináléja lesz.

A paradicsom aszalva kiváló a pizzára

A mokányabb, keményebb húsú paradicsomokat elkezdtem aszalni, az idén a szokásosnál is többet készítek, rácuppantunk ugyanis a tortillalapból házilag készített pizzára, amire télen majd olívaolajban áztatott aszalt paradicsomot és paprikát pakolok. A házi tortilla-pizza ötletét a neten találtam, s még az ínyenc családtagok elismerését is kiérdemeltem vele. Gyorskaja, az airfryerben – forrólevegős sütőben – kerek 10 perc alatt elkészül – a tűzhely sütőjében egy kicsit hosszabb időt vesz igénybe. Egy adaghoz két, olívaolajjal jól beecsetelt lapot használok. Az elsőt belerakom az airfryer sütőkosarába, beterítem vékonyra szelt (vagy reszelt) sajttal, arra teszem a (szintén olívaolajos) második lapot, amit kedvem és a család ízlése szerint megkenek szósszal, sajtkrémmel, megrakom felvágottal, paprikával, paradicsommal és befedem sajttal.

Szorgalmasan kell öntözni

Kánikula ide vagy oda, az idei nyár kedvez a paradicsomnak. Feltéve, ha szorgalmasan öntözzük, persze kizárólag csak a földjét, és lehetőleg este, hogy reggelre a gyökerekhez mélyen leszivárogjon a víz. Hajnalban kicsit megkapáljuk-kapirgáljuk a talajt, ezzel megakadályozzuk, hogy a napsütés a hajszálcsövesség elvén felszippantsa a nedvességet, ráadásul így nem cserepesedik betonná a föld. A paradicsomot egyébként a gombák egész hadserege fenyegeti, a legveszélyesebb az egész ültetvényt napok alatt kivégezni képes (a krumplit is fenyegető) peronoszpóra fajzat, a Phytophthora infestans, de ebben a száraz időben kevés az esélyük, kivéve, ha az öntözéssel latyakossá tesszük a növényt, ekkor mi magunk teremtünk számára kedvező feltételeket.

Lila, sőt kék paradicsom is létezik

Az elhíresült magyar nótával ellentétben a nemesítőknek köszönhetően a paradicsom nemcsak piros lehet. Létezik sok színben:

• sárga 
• lila 
• zöld 
• fekete...

... sőt csíkos is van. A kék színű paradicsom pedig igazi különlegesség, az Oregoni Állami Egyetemen nemesítették mindenféle génmódosítás nélkül, természetes úton, színét nem színezőanyag, hanem például az áfonyában is megtalálható flavonoid okozza, aminek az egészségünkre gyakorolt kedvező hatását tudományos kutatások igazolják. 

A zöld paradicsomból is sokféle létezik, őse a Solanum chilense vadparadicsom, a legismertebb zöld fajta a Green Zebra. A zöld színű gyümölcsökhöz hasonlóan a bennük lévő luteinnel és az indollal támogatják a látást, a csontokat. A sárgák erős antioxidánsok, erősítik az immunrendszert, a szívet, a látást, rengeteg C-vitamint, karotinoidokat és bioflavonoidokat tartalmaznak. A legnépszerűbb mégis a piros színű, ami a legnagyobb mennyiségben tartalmazza a zsírban oldódó likopint. 

Egyébként minden paradicsom értékes zöldség, gyümölcse a C-, mellett A-, B1-, B2-, B6-, K-vitamint is tart raktáron, bővelkedik ásványi anyagokban, nyomelemekben: megtalálható benne a foszfor, a kalcium, a magnézium, a kálium, a kén, a folsav; a cink, a réz, a vas, a bór és a jód. A szerves savak, mint az almasav, a citromsav, a peptin a sötétebb színű paradicsomokban nagyobb mennyiségben fordul elő. A paradicsomra is igaz, hogy frissen leszakítva tartalmazza a legtöbb vitamint, szószként viszont jobb karotinforrás, mint nyersen. Az oka, hogy a főzés során a sejtfalak felszakadnak és kiszabadul a likopin, bár az is tény, hogy szervezetünk az olajjal, zsírral együtt könnyebben felhasználja.