2 órája
Műanyag edényben ne melegítsünk!
Az élelmiszer- és italcsomagolások sok káros vegyi anyagot hordoznak, ezért egyáltalán nem mindegy, miben tároljuk és melegítjük az ételt. A műanyag dobozok, tárolók használata nem ördögtől való, de nem mindegy, hogy milyen az a műanyag. S akár el is felejthetjük a műanyagot, ez lenne a legjobb megoldás.
A műanyag dobozok, tárolók használata nem ördögtől való, de nem mindegy, hogy milyen az a műanyag fotó: shutterstock
A műanyag csomagolásokkal sok káros anyag kerül a szervezetbe. A Tudatos Vásárlók Egyesülete egy korábbi cikkében azt írta: egy svájci vizsgálat 2022-ben arra az eredményre jutott, hogy az élelmiszerekkel érintkező anyagok 388 veszélyes, vagy kockázatos vegyi anyagot tartalmazhatnak. Ezek döntő többsége bizonyítottan rákkeltő, mutagén (képes megváltoztatni a szervezet génállományát), vagy veszélyt jelent a szaporodási képességekre, az immunrendszerre, a hormonrendszerre.
Fotó: shutterstock
Amit érdemes kerülni: a BPA
Az egyik ilyen veszélyes anyag a BPA, a biszfenolok egyik típusa (biszfenol-A). A biszfenolok legutóbb azért kerültek a hírekbe, mert műszálas fehérneműkben is kimutatták az elsősorban hormonrendszerre veszélyes anyagot. A legtöbb BPA ugyanakkor csomagolt élelmiszerek és konzervek fogyasztásával kerül a szervezetbe. Az Európai Unióban 2024 végétől betiltják a BPA-t tartalmazó élelmiszer-csomagolást.
De melyik műanyag megfelelő?
Ha rá van írva a dobozra, hogy BPA-mentes – ilyen fedeles tárolóedényeket én is láttam tegnap az egyik zalaegerszegi üzletben –, az már jó hír. De más információt nem tudtam kibogozni az ismertetőből arra vonatkozóan, hogy mik a konkrét összetevők. Sok terméknél még nagyítóval is alig látni az ismertetőt, s volt olyan, amelyre csak annyi volt ráíva, hogy az anyaga műanyag, ami elég tág kategória. A Tudatos Vásárlók azt javasolja, hogy ha már műanyag edényt használunk, legyen az az átlátszó, nagy nyomáson előállított polietilénből (HDPE, jelölése 2), ezek a dobozok jellemzően nem tartalmaznak káros adalékanyagot, nem szivárog ki belőlük káros anyag, de ha elkezdenek kopni, akkor mikroműanyaggal szennyezik az élelmiszert. Ebből az anyagból készülnek tejes, gyümölcsleves flakonok és tejfölös, joghurtos poharak is. Szintén jó választás a polipropilén (PP, jelölése 5), jelentős kockázata nem ismert, leszámítva a kopásból adódó mikroműanyag-szennyezést.
Nem mikrózhatók!
A polietilén a melegítést nem bírja, nem mikrózható, hívták fel rá a figyelmet. S bár a PP igen, mégsem javasolják, hogy ebben melegítsük az ételt, mert ha van benne valamilyen adalék, könnyebben kijut hő hatására, és a melegítéstől jobban öregszik a műanyag.
Éttermi elviteles tárolóban se melegítsünk ételt soha!
Fotó: shutterstock
A habosított polisztirol edényeket (EPS) már betiltották a rákkeltő anyagok miatt, de az extrudált polisztirol (XPS) továbbra is használható, ám törékeny, mikroműanyagokkal szórhatja tele a környezetet. Ebben sem javasolt ételt melegíteni.
Üveg, acél
Tárolóedények választásakor a legbiztosabb, ha elkerüljük a műanyagot. A hőálló üveg és a rozsdamentes acél egyaránt jó választás.
Egy kis közvéleménykutatás
Korántsem reprezentatív az általunk készített felmérés, csak megkérdeztem néhány kollégát a szerkesztőségben, hogy odafigyelnek-e arra, milyen edényeket használnak, miben melegítenek ételt. Szélsőséges vélemények fogalmazódtak meg.
– Általában figyelek az egészségemre, de mindenre nem tudok odafigyelni – mondta egyikük, aki szerint arra már nincs se ideje, se agya sokszor az embernek, hogy valamennyi egészségkárosító tényezőt kiiktasson az életéből, ráadásul ez lehetetlen is.
– Én a lehető legkevesebb műanyagot használok, az edényeket is eszerint válogatom. Műanyagban pedig soha nem melegítenék ételt, tisztában vagyok ennek a kockázataival – hangzott egy másik vélemény.
