Fásítás Keszthelyen: az Erzsébet-liget újjászületése – fotógaléria és videó

Az Erzsébet-ligetet 125 éve alakította ki, fásította be Festetics Tasziló a merényletben elhunyt Erzsébet királyné emlékére. Az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác felhívással fordult a településekhez, hogy ültessenek tölgy, hárs, fűz és fenyőfákat az 1898-ban meggyilkolt királynéra emlékezve. Az 1899-ben létrehozott park területe a mainál jóval nagyobb volt, 1903-ban a keszthelyi vasút sínpárjának építésekor jelentős része megsemmisült. Az évek során a terület elhanyagolttá vált. 

A fásítás sikerei: tudatos tervezés és helyi erőforrások

Béres Attila építész és Komoróczi Lajos, a Keszthelyi Városvédő Egyesület tagjai osztották meg gondolataikat és tapasztalataikat az eddigi eredményekről és a jövő terveiről.

Béres Attila felidézte, hogy a szocializmus idején sportkempingként, parkolóként használták, majd a terület egy időre a beépítésre szánt övezetek közé került.

A Keszthelyi Környezetvédő Egyesület, a Városvédő Egyesület és a Helikon Liget Egyesület is kutatta és a szívén viselte a terület múltját, folyamatosan foglalkoznak a ligettel. Így a sokáig befektetési területnek tekintett helyet 2021-ben Nagy Bálint korábbi polgármester javaslatára zöldterületté nyilvánították. Önkormányzati kezdeményezésre a város zöldterületei közül először itt kerültek kihelyezésre madár és denevéroduk.

– Civil összefogással sikerült elérni, hogy a ligetet zöldterületként tartsák meg, sőt az új helyi építési szabályzat természetvédelmi védettséget is biztosít számára – mondta Béres Attila. A fásítási projekt célja, hogy a terület ökológiai és történeti értékeit megőrizzék és természetközeli közösségi térként hasznosítsák.

Tölgy, kőris, gyertyán

Az elmúlt évben az Erzsébet-ligetben mintegy 110 facsemetét ültettek el, elsősorban tölgy, kőris és gyertyán fajokat, melyek a liget ökológiai jellegéhez igazodnak. Komoróczi Lajos elmondta, hogy az esős tavasz kedvezett a fiatal fák megeredésének és a nyári időszak során az egyesület tagjai gondosan felmérték, mely csemeték nem maradtak életben. Az őszi pótlások során 12-14 facsemetét ültettek el újra.

– Reméljük, hogy ezek már megmaradnak és a jövőben nem lesz szükség további pótlásra – fogalmazott Komoróczi Lajos. Kiemelte, hogy a fák többsége a liget egyik legidősebb, 250 éves tölgyfája alatt nevelkedett csemetékből származik. A matuzsálemi tölgy lehullott makkjai természetes módon keltek ki, ami segíti a fiatal fák alkalmazkodását a helyi körülményekhez. – A természetes újulat sokkal jobban illeszkedik a környezethez és nagyobb eséllyel marad fenn – tette hozzá Béres Attila.

Közösségi összefogás az ökológiai értékek megőrzéséért

Az Erzsébet-liget újrafásítása a helyi közösség és civil szervezetek példamutató együttműködésén alapul. Béres Attila szerint a projekt sikere annak köszönhető, hogy sok, Keszthelyért elkötelezett ember dolgozik együtt. – Ez nem csak a fákról szól; a liget megújítása egy élhetőbb, zöldebb környezetet teremt Keszthely lakói számára – hangsúlyozta.