Őszi kirándulás Keszthely környékén

Mai ajánlónk Keszthely nyugati részére kalauzol el. Az ősz különleges időszak Keszthely környékén is, hiszen a természet festői színekbe öltözik és a térség történelmi helyszínei, műemlékei is új fényt kapnak. A séta a Fenyves allén megy végig Szendrey Júlia szülőházától Fenékpusztáig.

A Fenyves allé őszi pompája

Festetics II. Tasziló a XIX. század végén 900 fekete fenyőt ültetett el felesége, Lady Mary Hamilton tiszteletére Keszthely és Fenékpuszta között, hogy egy toszkán stílusú allé mentén kocsikázhasson a hölgy. A Fenyves allé, amely ma már védett fasor, egyedülálló, 6 km hosszú természeti látványosság. A gróf és a lady negyvenkét évig tartó szerelmi házassága során Tasziló ajándéka, a fenyves allé örök emlékként maradt fenn. A Keszthely környéki erdősor közkedvelt célpont a futók, kerékpárosok, és túrázók számára, sőt, a tervek szerint a látogatók a jövőben korabeli postakocsival is bejárhatják majd.
Az allé mára veszélybe került, az idős fák meggyengültek és az aszályos időjárás is megviseli őket, ezért a Festetics-kastély kiemelt projektként tűzte ki célul az allé megújítását és megóvását.

Szendrey Júlia szülőháza: a magyar irodalom egyik emlékhelye

Szendrey Júlia, a „feleségek felesége” 1828. december 29-én született Keszthelyen. Szendrey Júlia nemcsak Petőfi múzsája és felesége volt, hanem maga is jelentős irodalmi munkásságot folytatott. Édesapja, Szendrey Ignác pedig a Festetics birtok ispánjaként dolgozott. Már 1909-ben Csák Árpád régész azt javasolta, hogy nevezzék át az Újmajort Júlia-majorrá, s helyezzenek emléktáblát a szülőház falára. Azonban ez csak 1923-ban került fel az épület falára, a Petőfi-centenárium ünnepi sorozatának záró eseményeként. Az Újmajor pedig csak 1973-ban kapta meg előbb a Szendrey-telep, majd 2016-ban a Szendrey-major nevet.

1969 májusában, dr. Petánovics Katalin néprajzkutató szakmai közreműködésével, a Balatoni Múzeum égisze alatt nyílt meg a majorsági épületben Szendrey Júlia emlékszobája a Nemzeti Múzeumtól kölcsönzött tárgyakkal berendezve és a Múzeum ide vonatkozó képeinek másolataiból. Ez a tárlat két éven keresztül volt látogatható. Majd 1978 szeptemberében ismét megnyílt az emlékszoba, s 1981-ig működött, látogatható volt, bár anyaga igen szegényes volt.

Hosszú szünet után, 2009. március 13-án nyílt meg a mostani átalakítás előtti szoba. A Szendrey Emlékház gazdája, kezelője most a Georgikon campus. Az egyetemnek köszönhetően 2023. március 15-től egy kibővült, megújult, az emlékszobából emlékházzá nőtt mementót látogathat a nagyérdemű. Előzetes bejelentkezés szükséges a látogatáshoz.
A közelben áll a régi intézői ház, ahol Bartók Béla is megszállt.

Fenékpusztai castrum: a római kori múlt emlékei

Fenékpuszta Keszthely városától nem messze található, és a történelem iránt érdeklődők számára igazi kincsesbánya. Itt terül el a fenékpusztai egykori római castrum erőd, amely a Kr. u. 4. században épült. A római birodalom ezen erődje a Balaton partjainak védelmében játszott szerepet, rekonstruált maradványai láthatók. Két évente régészek veszik birtokba a terepet, mindig újabb részt feltárva. 

Fenékpuszta a magyar régészet egyik kiemelkedő helyszíne. A IV. század közepén egy 15 hektár nagyságú erőd épült itt 44 toronnyal, masszív falakkal. Az erőd belső területén raktárépületek, fürdők is álltak. Az erődtől délre egy nagy kiterjedésű temető feküdt, ahova az erőd építésétől kezdve egészen a IX. századig temetkeztek. A castrum lakói szoros kapcsolatokat ápoltak a Földközi-tengeri térséggel, karban tartották az épületeket és a VI. századig újakat is emeltek. Az erőd romjai a XVIII. századig még láthatók voltak a földfelszínen is, területe a modern korban nem épült be.

A terület már közel 150 éve kutatott, mégis mind a mai napig újabb és újabb titkait sikerül megfejtenünk. 2009-ben magyar és német együttműködésben, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum továbbá a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO Leibniz-Institut) és Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem bevonásával újra indultak a tervásatások a Kr. u. IV. században épült római erőd területén, környékét pedig tájrégészeti módszerekkel vizsgálták. Két évvel ezelőtt az erőd a nyugati kapuját kutatták, annak a déli szárnyát. Idén az északi szárnyát nyitották meg és térképezték föl. Ezen felül a nyugat-keleti axis mellett fekvő épületet, amely egy lakóépület, tártak föl. Ez egy teljesen új, csak geofizikából ismert épület, amely megannyi titkot hordoz.

Fenékpusztai Majorság - Festeticsek méneseinek emlékei

A kirándulás zárásaként remek program a Fenékpusztai Majorság felfedezése, amely a Festetics család gazdag örökségét idézi meg korhű környezetben. Az egykor a bécsi udvar spanyol lovasiskolájának otthont adó major területét 1739-ben vásárolta meg a Festetics család, hogy nemzetközi hírű ménest alakítson ki. Az 1700-as évek végétől a terület aranykorát élte, II. Tasziló gróf idején nemcsak istállók és cselédlakások épültek, de 1820-ra elkészült a ma is látható kiskastély is.

Az 1894-ben létrejött Fenyves allé a kastélytól indul és ezen a ponton ér véget. A Festeticsek egészen 1938-ig folytattak lótenyésztést ezen a birtokon, amely később lenüzemként és termelőszövetkezetként is működött.

A majorság – 2023 decemberétől – új életre kelt és szabadidős központként várja a látogatókat: a Festetics-féle lótartás emlékeivel, a magyar lótenyésztés történetével ismerkedhetünk meg, miközben végig sétálhatunk azon a birtokon, amely a XIX. században a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított.