2017.10.13. 11:00
Dr. Nagy István: Jó buli a mezőgazdaságban dolgozni!
Az első olvasatra talán furcsának tűnő kijelentést dr. Nagy István miniszterhelyettes tette, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét az agrárium jelentőségére.
Minden ősszel hagyományosan évértekelőre hívja a zalai gazdákat a Zala Megyei Gazdakörök Szövetsége. A keddi szakmai fórumon – melynek Keszthelyen, a PE Georgikon Kara adott otthont – az agrárium aktuális helyzetéről szólt Nagy István földművelésügyi miniszterhelyettes. Felidézte, hogy idén az időjárás próbatétel, de nem megoldhatatlan helyzet elé állította a gazdákat. Mindazok, akik hozzáértően, szakértelem és megfelelő technikai eszközök birtokában voltak, ki tudták védeni az aszály okozta problémákat, náluk a termés mennyisége és minősége is kedvezőbben alakult. Ám így is adódtak kritikus helyzetek. Az aszálykár a kukoricát sújtotta, jelentős terméskiesést okozva.
– Az elmúlt esztendőkben zömmel a tíz tonnás termésátlagok voltak jellemzőek, most 6,7 tonnával kell szembesülnünk. És ha már itt vagyunk egy bortermő vidéken, nem kell a jégverést sem kihagynunk: a Balaton-felvidék térsége nagyon szenvedett ettől. Meg kell említeni, hogy mennyire kell félni attól az új szőlőkártevőtől, ami felütötte a fejét és komoly történelmi borvidékeinken is veszélyeket hoz. Csak összefogással, komoly tudományos háttérrel és szakmai odafigyeléssel lehet majd kiirtanunk és megmenekíteni magunkat ettől a szőlőkártevőtől – elemezte érdeklődésünkre dr. Nagy István. Az állattenyésztésben a baromfiágazatot a madárinfluenza sújtotta.
– Sok százezer állatot leöltünk, kellett az állami kártalanítás. De ahol egyszer kisöpörjük az istállót, ott nehéz újraindítani, nehéz ennek a kihívásnak megfelelni. Amikor elemezzük, hogyan fordulhat elő ekkora volumenben, rájövünk, hogy bizony tehetünk ellene. Amikor a főállatorvos előírja, hogy az állatokat zárt helyre kell tenni, előfordul, hogy ezt nem tudjuk megtenni, nincs megfelelő kerítés, így a fertőzési góc máris sokkal erősebb és intenzívebb. Tehát van mit tenni e téren, nagyon sérülékeny volt a baromfiágazat – emlékeztett a miniszterhelyettes. Hangsúlyozta,hogy mindezek mellett az agrárium jövőjét is formálni kell: az új kihívásoknak csak új eszközökkel lehet megfelelni.
– Nagyon szimbolikus helyen vagyunk itt az egyetemen. Világszinten (az ENSZ adatai szerint) 2050-ig 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, úgy, hogy 30 százalékkal kevesebb termőterület és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll rendelkezésre. Ennek az óriási kihívásnak megfelelni csak szakértelemmel lehet. A mezőgazdaság stratégiai ágazat, ugyanakkor a mai ifjúság nem érzi még ezt, nem lát benne elég perspektívát, kihívást. Szeretnénk megerősíteni, hogy az elöregedő gazdatársadalomnak a megfelelő utánpótlását, a szakmai kihívásoknak való megfelelést a jövő generációja tudja megtenni. dr. Nagy István hozzátette: ebben fontos szerepe van a duális képzésnek, melyben összhangba kell hozni az elméleti és gyakorlati képzést.
–Ma már nem érdekli a szakmát az olyan végzett hallgató, aki úgy kerül ki egy egyetemről, hogy nem találkozott állattal, nincsen gyakorlata, nem tud felülni a traktorra, nem tudja használni a több száz milliós berendezést. Szeretnénk az egyetemeket partnerségbe hívni, hogy a fiataloknak perspektívát adjunk, hogy úgy érezzék, a legnagyobb kihívás és a legnagyobb buli a XXI. század magyar mezőgazdaságában résztvevőként szerepelni és leélni egy életet.