Hetekkel előbbre tart a szőlő, ugyanakkor a veszélyek is nagyok

Nemessándorházi kertjében találkoztunk az ismert szakemberrel, aki már a telefonban előrebocsátotta, a csabagyöngye szőlőfajta egyébként is júliusi érésű, van annál korábbi is.

– Itt van például ez a kettős hasznosítású, csemege- és borszőlőnek is jó Helikon-utód, ezt két hét múlva szedni lehet – mutat egy méretes fürtöt a több száz szőlőfajtát tartalmazó kertjében dr. Pálfi Dénes. Éppen szemlélte a dús szőlősorokat, amelyeket szemmel láthatóan megnyírtak (tetejeztek) már, különben a hatalmas hajtások befedték volna a sorok közti utat.

Emlékezetes lesz az idei év

– Emlékezetes éve lesz az idei a szőlőnek. Itt vagyunk július első napjaiban, és bő két hét előnye van a növénynek – hangsúlyozta a kertészmérnök. – Azonban ezzel az előnnyel egy kicsit óvatosan kell bánnunk, mert a szőlő nemcsak előnyre tud szert tenni, hanem el is tudja veszíteni ezt az előnyt. Ez is a további időjárás függvénye. Az utóbbi napokban jelentősek az éjszakai lehűlések, és a nappali felmelegedés sem haladja meg a 20-25 fokot. Most egy kicsit leállt a szőlő fejlődése. De ha igaza lesz a meteorológiának, és a hét második felétől viszszajön a felmelegedés, ha nem is két héttel, de az átlagosnál 7-10 nappal akkor is előbbre tart a fejlődésben a szőlő. Ez így van idén szinte minden növény esetében, a gabonaféléket is beleértve – reagált érdeklődésünkre dr. Pálfi Dénes, és nyomban megmutatott néhány további fajtát, amiről az átlagember még talán nem is hallott.

Mint például egy galahád nevű, külföldről származó csemegét, vagy a rendkívül ellenálló campbell early nagy bogyókból álló robusztus fürtjeit.

Csapadék mennyisége

Az idei év különleges minősítését először a csapadék mennyiségével indokolja a kertészmérnök.

– Idén eddig 558 milliméter csapadékmennyiséget mértem a kertemben. Ebből három hónap során haladta meg az eső a 100 millimétert, júniusban volt a legtöbb, 148 milliméterrel. Ez a nagy mennyiségű víz és az áprilistól jellemző kánikulai hőmérséklet olyan vegetatív növekedést indított el a szőlőnél, hogy alig bírjuk követni a zöld munkával. Sokan már levelezik a szőlőt, de ebben óvatosságra intem a szőlőtermesztő társaimat. Ne felejtsük, a levélben megy végbe a csoda, ott történik a szervetlenből a szerves anyaggá való átalakulás, a fotoszintézis. Ezért, ha a termés menynyiségéhez viszonyítva nincs elég lombfelület, akkor baj lesz a terméssel, megfonnyad a szőlő. Amennyire lehetséges, tartani kell a lombot. A tetejezést például csak akkor végezzük, amikor a hajtások már vízszintesen kihajolnak a sorból, és önmagát árnyékolja a tőke. A fürt körüli leveleket a zsendülés időszakában ritkítsuk, de legyünk óvatosak. A betegségek szempontjából különösen kritikus az idei év. A peronoszpórának még laboratóriumban sem tudtak volna előállítani tökéletesebb körülményeket, mint amit idén a természet produkált. A lisztharmatnak ugyan volt némi késése, de már az is megjelent.

Betegség veszélye

Végül egy régi-új betegség megjelenésére is felhívta a figyelmet a szakember.

– Európában a XIX. század végétől ismert a fekete rothadás nevű gombabetegség, ami fertőzi a levelet, a bogyót és a hajtást is. Magyarországon 1999-ben számoltak be róla, de már régóta nem tapasztaltuk – mondta erről az újraéledő veszélyről, s nem titkolta, a saját kertjében is azonosította a tüneteit. A zöld levélen elszórt barna foltok, amik a perzselésre emlékeztetnek. A bogyók a fertőzési ponttól körkörösen megbarnulnak, fokozatosan betöppednek, majd mumifikálódnak. Tehát az elérhető, peronoszpóra és lisztharmat ellen bevált készítményekkel még folytatni kell a gombabetegségekkel szembeni védekezést.

Mint dr. Pálfi Dénes érdeklődésünkre megjegyezte, az idei bor minőségére egyelőre korai lenne következtetni. A szőlő jelenlegi állapota szerint minőségi termés is lehet belőle, de el is lehet rontani. Az viszont biztos, hogy az említett betegségek, fertőzések elleni intenzív védekezés miatt a szőlőtermesztők drágábban állítják elő idén az alapanyagot, amihez a borkészítők is drágábban jutnak majd hozzá.