Befektetés is lehet a sportfogadás - Dömötör Dorina tudományos diákköri dolgozatban vizsgálta

Ezt az összegzést vonta le kutatásából Dömötör Dorina, aki arra a következtetésre jutott, hogy a befektető típusú játékosok közel harmada nyereséges volt úgy, hogy az eddigi legnagyobb bevétele képes volt fedezni az egyéves sportfogadási kiadásait. A Pannon Egyetem végzős gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója a tudományos diákköri konferenciára készítette dolgozatát.  

– Arra voltam kíváncsi, hogy a szerencsejáték mennyire feleltethető meg befektetésnek – mondta Dömötör Dorina, aki tanulmányai mellett már dolgozik a ZTE futballklubnál. 

Ez is magyarázza sportfogadások iránti érdeklődését.

– Létezik az a kör, amely részvények, kötvények helyett sportfogadásba fekteti a pénzét. Ma már az interneten nagyon sok, sporttal kapcsolatos elemzés, esélylatolgatás érhető el, erre alapozva gondolják sokan, hogy nyereséggel űzhető a sportfogadás – magyarázta. – Ez persze addiktív tevékenység is lehet, hiszen sokaknak ugyanolyan nehéz leszokni róla, mint a dohányzásról, az alkoholról vagy más káros szenvedélyről. Azonban olyanok is vannak, akik befektetésként gondolnak rá, ebben látják a pénzszerzés legjobb, leggyorsabb és legnyereségesebb lehetőségét – tette hozzá.

Kutatása során a témához kapcsolódó cikkek, riportok sokaságát tekintette át, valamint saját, 17 pontból álló kérdőívet szerkesztett, amelyet az interneten tett közzé. Erre 157-en válaszoltak, közülük 144-en játszottak a sportfogadásban. A 18–69 éves korosztályt felölelő kitöltők többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezett, jövedelme havi 200–300 ezer forint közé esett, és öt évnél régebb óta játszott a sportfogadásban, döntő mértékben a labdarúgásban latolgatva az esélyeket, és 80 százalékot képviseltek a férfiak. A válaszadók átlagát tekintve 3100 forint megjátszásáról számoltak be. Az egyik kérdés azt firtatta, hogy tíz feladott szelvényből átlagosan hány győztessel büszkélkedhetnek. A legnagyobb arányban az egy és hárommal rendelkezők voltak, ami gyenge győzelmi aránynak mondható. Két válaszadó úgy nyilatkozott, hogy csak egy alkalommal hibázik a tíz szelvényből, azaz kilencszer pénzdíjat zsebel be. A nyeremény összegére érkezett válaszok szerint az átlag 214 476 forintot mutatott, de ezt az magyarázza, hogy a legnagyobb nyeremény 17 millió forint volt. Emellett persze voltak olyanok is, akik még nem jártak szerencsével.

Győztes szelvény birtokában 55 százalék újra fogadna, de csak biztosnak gondolt sporteseményre áldozna. Őket követik azok, akik ilyenkor egy ideig inkább nem adnak fel új szelvényt, 15 százalék viszont mindenképp újra megpróbálja a szerencséjét. Sportfogadását a válaszadók 53 százaléka pár perc alatt elkészíti, 31 százaléknak fél óra kell hozzá, de akad, aki több órát vagy épp napokat gondolkozik rajta. A téteket a válaszadók 57 százaléka online teszi meg. 

A válaszadók közül 24 személy tekintett befektetésként a sportfogadásra, 18-an egy éve vagy hosszabb ideje fordítanak erre a vagyonukból azzal a céllal, hogy nyereséget érjenek el. Ennek elvárt időhatárát egy hét és egy év között adták meg, a többség egy hónapon belül reméli a pozitív szaldót. Az is elmondható, hogy a befektető játékosok iskolázottsága magasabb, és sokkal nagyobb téttel teszik meg a kiválasztott mérkőzéseket, mint hobbiszinten játszó társaik. 

– Sokan úgy gondolják, a sportfogadás csupán a szerencsén múlik. Az igazság azonban az, hogy lehet jól csinálni, és valóban nagy összegeket bezsebelni a mérkőzésekre való fogadásból is – szögezte le Dömötör Dorina. 

Hozzátette, ez nem tipikus munka, amely a napból 8 órát visz el, hiszen a legtöbb mérkőzés hétvégén zajlik, akkor is főként délután és éjszakába nyúlóan. Lényeges, hogy jó stratégiát válasszon hozzá a befektető, és képes legyen rá időt áldozni, hiszen tömérdek statisztika áll rendelkezésre szinte minden egyes sportágról. Pontosan az utóbbi két tevékenység választja el egymástól a hobbiból fogadót és a befektetői célú sportfogadót. Tehát megállapítható, a sportfogadás megfeleltethető befektetésnek.

Tapasztalattal és felkészültséggel komoly vagyont is lehet belőle gyűjteni, akár elsődleges keresetként is, ám mint minden más befektetés, ez is könnyen válhat veszteséggé, ugyanakkor már egyetlen sikeres szelvény feledtetni tudja az addigi kudarcot.

Dömötör Dorina megállapítása szerint a sportfogadásban is több embertípust lehet azonosítani az alapján, hogy mekkora téteket választanak, milyen gyakran fogadnak, hány eseményt tippelnek meg, képesek-e a jó vagy rossz széria után megállni. Léteznek kockázatkerülők – a válaszadók harmada sorolta magát ide –, kockázatvállalók (21 százalék), dorbézolók (19 százalék), míg a többi a költekezők, aszkéták, aggodalmaskodók, menekülők, spórolók és harácsolók kategóriájába került.

Mint az élet más terüle­tein, a sportfogadásra is igaz, fontos a mértékletesség, különben könnyen kialakul a függőség. Az ehhez vezető út első lépése a nyerőszéria, amely megadja a kedvet a további játékhoz. Egyre nagyobb összegeket tesznek fel tétként, és egyre több időt szentelnek a fogadásnak. Ezt követi leg­gyakrabban a vesztés fázisa. Ez után kezdenek egyedül fogadni, mindent bevetnek, hogy újabb téteket tehessenek fel, kölcsönkérnek, de gyakran nem mondják el, mire költik a rengeteg pénzt. Aztán a siker elmaradása ­miatt az adósságai­kat sem képesek visszafizetni, következik a kétségbeesés, amely az önkontroll teljes elvesztésével jár.

Rosszul érzik magukat, akár szégyenérzetük is van a szerencsejáték miatt, de mégsem hagynak fel vele, még ha kapcsolataik is bánják, esetleg bűnüggyé fajul a helyzet. Végül a reménytelenség következik, a gödör legalja. 

Van kiút, de ez másik tanulmány témája lehet.