Most napelemes rendszerbe fektetni soha meg nem térülő beruházás

A villamosenergia-hálózat fejlesztése nem követte a napelemek telepítési ütemét, ezért várható volt, hogy változásokat vezetnek be.

Ezt Gyenes Zoltán zalaegerszegi épületenergetikai szakmérnök fogalmazta meg érdeklődésünkre annak kapcsán, hogy januártól nemcsak a 2024 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbieket is átteszik havi elszámolásba. Az új csatlakozók esetében pedig a bruttó elszámolást vezetik be. Mindezek azt vetítik előre, hogy sokkal később, vagy soha nem térül meg a napelemrendszerekre, hivatalos nevükön a háztartási méretű kiserőművekre költött pénz. 

– A napelemrendszerek által termelt energia változékonyságát, másként: tervezhetetlenségét a magyar villamosenergia-rendszer egyre nehezebben tudta kezelni – mondta Gyenes Zoltán.  – Ezért már évekkel ezelőtt sejteni lehetett, hogy komoly átalakításokra lesz szükség, de úgy tűnik, erre nem figyelt senki. Az épületek energetikai tervezésekor eddig is mindig azt javasoltam, hogy ne kerüljön túlsúlyba a napelemre alapított energiafelhasználás, például a hőszivattyús fűtés, a fűtő-hűtő klíma. A szakma már régóta tudta, ha az állam arra ösztönzi az embereket, hogy minél több napelemet telepítsenek, de közben a fogadó oldalon nem történnek fejlesztések, ebből problémák lesznek – mondta. 

Az elszabadult energiaáraknak és az elmúlt években a gyakran államilag is ösztönzött beruházásoknak köszönhetően ma már a paksi atomerőműhöz mérhető áramot képesek a magyarországi napelemek leadni. Ha ezt a rendszer fogadni akarja, akkor viszont más erőművekkel kell kiegyensúlyozni a túltermelést. Erre csak a gázüzeműek alkalmasak, de ezeknek is van tehetetlensége, ami a szolgáltatás minőségét, biztonságát veszélyezteti. Vagy nem veszik át a napelemes energiát. Úgy tűnik, most ez utóbbi felé tettek egy lépést. A bejelentett változásra azonban sok napelemes úgy reagált, nem hajlandó a fogyasztása felett megtermelt energiát olcsón átadni. Erről Gyenes Zoltán úgy fogalmazott, a napenergia felvásárlási ára nettó összeget jelent, és nem tartalmazza a villamos hálózati rendszer működtetésének költségeit, ami viszont megjelenik a szolgáltató által kiállított áramszámlában. Bár ezt sokan igazságtalannak tartják, véleménye szerint még ilyen feltételek mellett is érdemes a többletként termelt áramot eladni, mert az is bevétel, ami pedig csökkenti az energiaköltséget, és rövidíti a napelemes rendszer megtérülési idejét. A szakmérnök úgy látja, a probléma orvoslására megoldás lehet a felesleges energia tárolása. 

– Ennek egyik módja, hogy a termelés helyén például akkumulátorok fogadják a pluszáramot. Ezek kiépítése azonban időbe kerül és megint sokmilliós beruházást igényel, ráadásul 5-10 év alatt amortizálódik is ez a fajta tároló. Országos, tehát rendszer szinten alternatíva lehet a tározós erőmű. Ez esetben a felesleges energiával szivattyúkat működtetnek, és vizet szállítanak magasan fekvő medencékbe, ahonnan aztán visszaengedve lehet turbinákat meghajtani, amikor szükség van az energiára. Ennek kiépítése is évekbe telne, és nemcsak drága, de környezetvédelmi kérdéseket is felvet – fűzte hozzá.

Szerinte megoldás lehet még a kisebb termelői-fogyasztói csoportok kialakítása, ahol okos eszközök figyelik az áramtermelést és ennek megfelelően kapcsolnak be, illetve le elektromos berendezéseket, ezzel optimalizálva az energia felhasználását. Persze ez is pénzbe kerül, ráadásul e téren nincsenek még tapasztalatok, és nem is hagytak időt erre felkészülni a szakmának. 

– Az látható, hogy most napelemes rendszerbe fektetni soha meg nem térülő beruházás, és a korábban telepítettek rentabilitása is kétségesé vált –  szögezte le. – Az a baj, hogy mesterségesen generálták a keresletet a környezetet kímélő energiára. Eleinte csak a tehetősebbek költöttek erre, mert nagyon drága volt minden eleme. Aztán az árak csökkentek, különféle kedvezményes lehetőségek váltak elérhetővé, szinte ingyen lehetett napelemeket telepíteni, de még úgy is több év volt a beruházás megtérülése. Emiatt tömegessé váltak a kiserőművek, most meg visszamenőleg megváltoztak a szabályok. Így viszont nem lehet tervezni – mondta végezetül.