A foglalkoztatottság alakulása Zala vármegyében 2022-2023. I. félévben

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA

A KSH 2023. július 28-i közleménye szerint Magyarországon a 2023. április-júniusi időszakban a 15-64 évesek körében a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 604 ezer fő volt, ami 18 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7% volt, 0,4%ponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A régiós foglalkoztatást tekintve a legkedvezőbb helyzet Budapesten alakult ki, a foglalkoztatás szintje 78,4% volt. A vidéki régiók második legnagyobb 77,1%-os foglalkoztatási rátája a Nyugat-Dunántúli régióban jelentkezett, mely 0,6%ponttal múlta felül az előző év azonos időszakit.

Zala vármegyében 2022. I. félévhez viszonyítva a népesség 1,2 ezer fős csökkenése mellett a gazdaságilag aktívak száma 400 fővel nőtt a 15-64 évesek körében, így az aktivitási arány 0,8%ponttal 77,4%-ra javult. A foglalkoztatottak száma 400 fővel csökkent, a munkanélküliek száma 0,8 ezer fővel emelkedett. Ezáltal a foglalkoztatási ráta az egy évvel korábbi 73,7%-ról 74,0%-ra nőtt, míg a munkanélküliségi ráta 3,7%-ról 4,4%-ra romlott.

Az adóhatóság foglalkoztatásra vonatkozó adatai - a KSH számítási metódusától eltérően - egyrészt a vármegyében székhely szerinti illetékességgel rendelkező munkáltatók, kifizetők és egyéni vállalkozók járulékbevallásainak aggregálásából származnak (ezáltal tartalmazzák a vármegyei székhelyű vállalkozások megyén kívüli egységeiben foglalkoztatott munkavállalók adatait, illetve nem tartalmazzák a vármegyében működő, de vármegyén kívüli székhelyre bejelentett munkáltatók dolgozóinak adatait), valamint a hivatal adóalany-nyilvántartásából, a Zala vármegyei működő adóalanyok száma alapján készült.

Elemzésünk a féléves foglalkoztatási mutatók vizsgálata mellett rámutat a vizsgált időszakban zajló folyamatok gazdasági következményeire. A bizonytalanságra okot adó, 2022 februárjában kezdődő orosz-ukrán háború, illetve annak Magyarországot érintő gazdasági, társadalmi és humán erőforrást érintő hatásai 2022. évben a foglalkoztatásban erőteljesen nem jelentkeztek, az év vége felé csekély mértékű csökkenést tapasztalhattunk. Zala vármegyében a munkaerő-tartalék kimerülőben van. Sajnos a háború hosszabb távú hatására kialakuló ár-bér spirál, a rezsiköltségek emelkedése, az alapanyagárak megugrása, az energiaárak drágulása és az emiatt esetlegesen szükségszerűvé váló létszám-racionalizálási kényszer bizonytalanná teszi a jövőt, hasonlóan a koronavírus-járvány által teremtett, korábban ismeretlen helyzethez. A magyar kis- és középvállalkozásokat súlyosan érintette az energiaválság, de jellemzően működési költségeik lefaragásával, energiahatékonysági beruházások megvalósításával, belső folyamatok átszervezésével, illetve bizonyos feladatok kiszervezésével próbálják az emelkedő árak okozta nehézségeket ellensúlyozni.

Az elmúlt évtizedben Zala vármegye gazdaságfejlesztési folyamata példaértékű volt. A megvalósult beruházások segítették a vármegyében működő mikro- és kisvállalkozások fejlődését, eredményességét. Pozitívan hatottak a zalai vállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletre. A fejlesztési folyamatokhoz infrastruktúrát érintő beruházások is szorosan kapcsolódtak. A vármegye gazdasági teljesítményének növekedéséhez a vidék ereje, turisztikai teljesítménye nagymértékben hozzájárult.

A zalai székhelyű munkáltatók 2023. I. félévben átlagosan 92,3 ezer főt foglalkoztattak, mely megközelíti (-17 fő) az egy évvel korábbi szintet. A foglalkoztatottak számának alakulását érdemben a teljes „dolgozói” állomány 81,4%-át lekötő versenyszféra befolyásolta. Az üzleti szféra alkalmazottainak 91,6%-a a jogi és nem jogi személyiségű társaságoknál, 8,4%-uk pedig az egyéni vállalkozóknál álltak alkalmazásban, ők jelentették együttesen a Zala vármegyei foglalkoztatottság mintegy négyötödét.

A teljes üzleti szférában, mintegy 200 fős létszámbővülés következtében, az átlagos foglalkoztatotti létszám 75,1 ezer főre nőtt. Ez a 0,3%-os emelkedés 1%ponttal meghaladta az országos átlagot.

A változás szerkezetét tekintve a versenyszférában a társas vállalkozások több mint 55 ezer alkalmazottja körében 541 fős (+1,0%) bővülés, míg a közel 15 ezer fős egyéni vállalkozói körben 124 fős (-0,8%) mérséklődés, továbbá a náluk alkalmazásban álló több mint 5 ezer főben további 218 fős (-4,1%) csökkenés zajlott, ami egyenlegében együttesen 199 fős piaci növekedést jelent.

Mindeközben a költségvetési intézményekben dolgozó 17,2 ezer fő száma dedikált kormányzati célként 1,2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, ezzel 0,3%ponttal elmaradt az országos csökkenéstől.

Míg a költségvetési szféra létszámcsökkenése folyamatos, lassú ütemű volt, addig a versenyszféra létszámát nagymértékben befolyásolta a kisadózó vállalkozások tételes adójának 2022. évközi átalakítása, szigorítása, amelynek hatásaként 2022. II. negyedévről IV. negyedévre 7.625 fős csökkenés tapasztalható ezen adózói körben. Azok az egyéni vállalkozók, akik nem voltak jogosultak az „új kata” szabályainak alkalmazására vagy nem kívánták azt választani, dönthettek az átalányadózásra való áttérés mellett, ellenkező esetben a vállalkozói szja szabályai szerint kell megállapítani jövedelmüket. A változás elsősorban az átalányadózó, kisebb részben a vállalkozói személyi jövedelemadót alkalmazó egyéni vállalkozók körének rendkívül jelentős növekedését eredményezte, míg a katából „kiesők” egy csekély része munkaviszonyt létesített (akár zalai, akár egyéb vármegyei székhelyű, zalai telephelyű gazdálkodóknál).

A kataalany egyéni vállalkozók száma átlagosan 66,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, számuk a 2023. I. félév végére - átlagosan több mint 7.700 fős csökkenés eredményeképp - mintegy 4.000 főt tett ki a vármegyében. 2023. II. negyedévben átlagosan 7.304 vállalkozó választotta a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó átalányadózást, további 5.953 adózó a tételes költségelszámolás szabályai szerint végezte tevékenységét.

Munkaidőtartam alapján 2023. I. félévben az alkalmazottak túlnyomó részét, 87,2%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, 211 fővel kevesebbet (0,3%ponttal), mint az előző évben. A részmunkaidős foglalkoztatás 12,8%-ot képviselt a munkaerőpiacon, számuk 3,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A vizsgált időszakban némileg több mint 1 ezer fő hátrányos helyzetű munkavállaló dolgozott a közfoglalkoztatás keretei között a vármegyében, amely 21,4%-os csökkenést mutat az előző év azonos időszakához képest.

Az egyéni vállalkozók tevékenységüket különböző módon folytathatják. Az 52,5%-ot kitevő, főfoglalkozású egyéni vállalkozók aránya 1,2%ponttal alacsonyabb, mint előző év azonos időszakában. A másodállású egyéni vállalkozók aránya 0,2%pontos növekedés következtében 34,9%-ot tett ki, míg a nyugdíjas egyéni vállalkozók aránya 12,6%-ra (+1,0%pont) változott.

Együtt vizsgálva a teljes üzleti szféra és azon belül a legnagyobb gazdasági teljesítményű, hét kiemelkedő adózó dolgozóinak havonta bekövetkezett létszámváltozását, kirajzolódik a nagyvállalatok általánosnál mélyebb érintettsége. A hét legnagyobb munkáltató a versenyszféra dolgozóinak 11,7%-át jelentette. Az általuk foglalkoztatottak száma 522 fővel (+6,3%) növekedett 2023. I. félév végére.

A dolgozók mintegy harmadát, átlagosan 200 főt érintő létszámleépítést tapasztaltunk egy építőipari kötődésű vállalatnál egy tavasszal végbement termelési átszervezés eredményeként. A legnagyobb volumenű, 820 fős létszámnövekedést (+15,9%) a munkaerő-kölcsönzés területén tapasztaltuk az új kölcsönzési szerződéseknek köszönhetően.

A vármegye gazdasági életében meghatározó, 30 legnagyobb létszámú munkáltató a versenyszférában tevékenykedők 21,8%-át adta, az általuk foglalkoztatottak száma 560 fővel (+3,5%) növekedett 2023. I. félév végére. Ezen adózók fele a feldolgozóipar területén végezte tevékenységét. A következő, 10%-os részarányt képviselő cégek a vármegye földrajzi sajátosságaihoz köthető szálláshely-szolgáltatás területén működtek, valamint ugyancsak 10%-os arányban a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés. A munkavállalók számában 20 főt meghaladó bővülést tapasztaltunk egy járműipari (69 fő), egy műszergyártó (52 fő), egy egyéb műanyagtermék-gyártó (32 fő), valamint egy egyéb szivattyú, kompresszor gyártásával foglalkozó társaságnál (21 fő). Létszámváltozás valamennyi gazdálkodónál jelentkezett, a növekedés-csökkenés aránya 50-50%.

NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATI MEGOSZLÁS 2023. I. FÉLÉVBEN: FOGLALKOZTATÓK, ALKALMAZOTTAK, FAJLAGOS ÁTLAGOS BÉRJÖVEDELEM

A jogi és jogi személyiség nélküli foglalkoztatók és az általuk teljes munkaidőben (munkaviszonyban, szövetkezeti tagként munkaviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő vállalkozásoknál) foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlásában jelentős eltérések mutatkoznak.

Míg 2023. I. félévben a teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozások legnagyobb hányada, 22,5%-a a kereskedelem és gépjárműjavítási ágazatban működött, addig az alkalmazottak létszámát tekintve a 13,3%-nyi feldolgozóipari vállalkozásoknál dolgoztak a legtöbben (31,6%) és itt keletkezett a vármegyei bértömeg legnagyobb hányada (33,0%) is. A foglalkoztatók körében a második legnagyobb, 14,4%-os arányt képviselő építőiparban dolgozott az alkalmazottak 9%-a és ezzel arányosan itt keletkezett a bérjövedelmek 9,1%-a is.

A 2023. I. félévi teljes munkaidős fajlagos bérjövedelmekben megmutatkozott a csekély számú munkavállalót foglalkoztató bányászat jövedelmi fölénye, az itt vallott 787.304 Ft egy főre jutó átlagbér messze kiemelkedett a többi nemzetgazdasági ágazatban mért közül, egyben több mint 80%-kal meghaladta a 429.827 Ft összegű vármegyei átlagbért. A legtöbb foglalkoztatót alkalmazó feldolgozóipar egységnyi 448.916 Ft bérjövedelmével az átlagnál közel havi 20 ezer Ft-tal (+4,4%) fizetett többet. A második „legnépesebb”, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység által biztosított 466.430 Ft fajlagos bérjövedelem 8,5%-kal haladta meg az átlagot, míg a harmadik legtöbb munkavállalót magába tömörítő kereskedelem és gépjárműjavítási ágazat bérezésre „csak” az átlag 85,5%-át fordította.

Alágazati szinten a legmagasabb egy főre vetített bér a bányászati szolgáltatás (998.560 Ft), a második az egyéb jármű gyártása (903.229 Ft), a harmadik pedig a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (834.859 Ft) területén volt mérhető.

Érdekes tendenciákat mutat az átlagos ágazati létszám és az átlagos bérjövedelem elmúlt egyévi változása. A legnagyobb teljes munkaidős foglalkoztató feldolgozóiparban a létszám 5,3%-kal, az ágazati átlagbér 21,8%-kal emelkedett egy év alatt, míg a második legnagyobb összlétszámú, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység szektorában az átlagjövedelem 45,8%-kal nőtt az ágazati összlétszám nem egész 10%-os bővülése mellett. A legjobban jövedelmező, de kevés alkalmazottal működő bányászat területén a létszám 2,1%-os mértékű csökkenése mellett az átlagos bérjövedelem 28,4%-kal emelkedett. A legnagyobb arányú, 12%-os létszámbővülés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén valósult meg az átlagos bérjövedelem 32%-os emelkedése mellett. Összességében szinte minden ágazatban nőttek az átlagbérek, átlagosan 16,9%-kal, egyedül a pénzügyi, biztosítási tevékenységnél mértünk 4,3%-os jövedelemcsökkenést.

MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ BÉRJÖVEDELMEK

2023. I. félévben a vármegyei illetékességű foglalkoztatók összesen 183,2 milliárd Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerepeltettek járulékbevallásaik M-lapjain, 17,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az ilyen jellegű jövedelemben részesülők száma ugyanezen időszakban csak 1,4%-kal nőtt.

Az egyéni munkabér nagyságát illetően az üzleti szférában történt 18,1%-os növekedés következtében 2023. I. félévi átlagos 382.409 Ft egy főre jutó, munkaviszonyból származó havi bérjövedelmet vallottak be bevallásaikban.

Az üzleti szféra átlagbérei az első félév folyamán lassú ütemben emelkedtek. A béremelések hatása főként március és május hónapokban figyelhető meg, míg a vármegyei létszám 5,6%-os mértékű növekedést mutatott januárról júniusra. A munkavállalók száma hónapról hónapra pozitívan változott a világgazdaságot negatívan érintő, a munkaerőpiacra közvetlenül kiható bizonytalansági tényezők ellenére is.

A közszférában 7,1%-kal emelkedő bértömeg és 2,1%-kal csökkenő létszám 462.812 Ft (+9,4%) átlagos havi fajlagos munkabért jelentett az életpályamodellek, valamint a megvalósult ágazati bérfejlesztések pozitív hatására.

Országos viszonylatban a 2023. I. félév során 14,9%-kal bővült a bevallásokban megjelenő, munkaviszonyból származó összes bérjövedelem-tömeg, az arra „jogosultak” számának 1,2%-os növekedése mellett. Ez a versenyszféra esetében 19,5%-kal magasabb munkabértömeg és 1,9%-kal nagyobb létszám mellett 494.086 Ft (+17,3%) átlagos havi egyéni munkabért, míg a közszférában 0,5%-kal csökkenő bértömeg és 1,4%-kal alacsonyabb létszám mellett 505.783 Ft (+0,9%) átlagos havi fajlagos munkabért jelentett. A fajlagos piaci átlagbér tekintetében Zalának 22,6%-os a hátránya az országos adathoz képest.