Erdei vasút a gazdaság és a turizmus szolgálatában

A Csömödéri Állami Erdei Vasúté a leghosszabb erdei vasúti hálózat Magyarországon. Érdekessége, hogy ennek mindössze harmadán van személyszállítás, a forgalom nagy részét még ma is a fát szállító tehervonatok jelentik. A vonalak hangulatos településeken haladnak át, turisztikai látnivalókat kötnek össze, illetve jelentős mennyiségű faanyagot szállítanak a lenti és a csömödéri fafeldolgozó üzembe, a MÁV vonalához csatlakozva pedig távolabbi helyekre is eljuttatják a kitermelt fát.

A vadgazdálkodás, az erdősítés és a közjóléti, turisztikai szolgáltatások mellett az erdeivasút-hálózaton történő fakitermelés is fontos tevékenysége a Zalaerdő Zrt.-nek. Erről beszélgettünk Kaliba Mihállyal, az erdészeti társaság vasútüzemi műszaki vezetőjével.

– Idén 105 éves a Csömödéri Állami Erdei Vasút, a hálózat annak idején a herceg Esterházy család hitbizományi területén jött létre azzal a céllal, hogy az erdeikben lévő fát az időjárástól függetlenül is ki tudják szállítani – kezdte. – A letermelt faanyag az erdei klímában könnyen károsodhat, ezért minél hamarabb ki kell onnan juttatni. Ez a funkciója a mai napig megmaradt.

1923-ban létesült Lentiben és Csömödérben fűrészüzem, ezután az ipari fát saját üzemükben feldolgozták, megmunkálták és így magasabb áron értékesítették. A hitbizományi terület látta el 1945-ig, az államosításig a két üzemet, később más területekről is került ide faanyag. Közben a szárnyvonalakat bővítették Szentpéterfölde, Pördefölde, Várfölde, Oltárc felé, illetve a bázakerettyei olajbázist is bekapcsolták. A kezdeti időszakban a gőzmozdonyos vasúti szállítás a legmodernebb eszköznek számított, a dízel vontatású mozdonyok a ’60-as években jelentek meg.

– Hosszú ideig csak az erdei vasúttal szállították a faanyagot az erdőkből, aztán több helyen alakítottak ki feltáróutakat, ezeken keresztül már gépjárművekkel is elérhetők a területek, de van olyan rész, ahova csak a vonat tud bemenni a fáért – folytatta Kaliba Mihály. – A fakitermelési adatok szerint volt olyan év, mikor 40 ezer köbméter fát szállítottak vele. Az utóbbi időszakban az erdőgazdaság éves kitermelt faanyagmennyiségének 8-15 százalékát, 12-15 ezer köbméter faanyagot mozgatnak meg erdei vasúton.

Az így szállított faanyag Lentibe vagy Csömödérbe kerül a rakodóállomásra, innen vagy a normál nyomtávú vasúton, vagy közúton szállítják tovább. Emellett mindkét helyen végzik a beszállított faanyag feldolgozását, tűzifát hasítanak méteres hosszban, illetve darabolják 25, vagy 33 centiméteres hosszban, amit a lakosságnak és kereskedőknek értékesítenek, ömlesztve vagy kalodába rendezve.

A faanyag szállítása szinte egész évben történik, de a fő időszak szeptember végétől tavasz elejéig tart, tavasztól őszig az erdei vasút turisztikai szerepét használják ki a Lenti-Csömödér-Kistolmács útvonalon.

– Az erdők feltártsága, a járható utak kialakítása lehetővé teszi azt, hogy amit egyébként is közúton szállítanánk el, azt nem hozzuk be vasúton az üzembe, hanem már helyben felkerül a teherautókra. Emiatt csökkent, csökken a vasúton hordott faanyag mennyisége. Hosszú ideig 30 ezer köbméter fölötti nagyságban szállítottunk így, aztán ez a szám fokozatosan esett, 2017-ben 20 ezer köbméter alá került, idén várhatóan 16 ezer körül lesz. De az eredeti cél, amiért a hálózat létrejött, a faanyag szállítása, azt ma is végezzük, az országban a Zalaerdő Zrt. mellett csak a Gemenc Zrt.-nél működik még ez a tevékenység. Nálunk máig vannak olyan szakaszok, ahol a kitermelt faanyaghoz csak az erdei vasúton jutunk hozzá, és így időjárástól függetlenül tudunk a pályán szállítani. Ez vásárlóinknak is biztonságot jelent, nálunk pedig kiegyenlítettebb értékesítési folyamatot biztosít, hisz ha az időjárási viszonyok nem tennék lehetővé a faanyaghoz való hozzáférést a közúti járművek számára, akkor napok-hetek is kieshetnének, így pedig megoldott a folyamatos értékesítés.