A legbiztonságosabb megoldás az egyedi kémények beépítése

Egyebek mellett erről is beszélt érdeklődésünkre Kovács József, az állami kéményseprői szolgálat _ teljes nevén: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprőipari Tevékenységet Ellátó Igazgatóhelyettesi Szervezet Zala Vármegyei Ellátási Csoport _ helyi vezetője.

Nagykanizsán az a folyamat már korábban lezárult, pár év alatt pályázati támogatást igénybe véve a társasházakban megtörtént az átalakítás, Zalaegerszegen azonban mindez lassabban zajlott. A folyamat itt akkor kapott lendületet, miután 2016 októberében a katasztrófavédelem átvette a kéményseprői tevékenységet. Ez azt jelentette, hogy közel 2700 lakást érintően kellett az átalakítást elkezdeni, mondta el Kovács József. Ehhez az érintett közösségeket keresték meg, nem egyszer az érintetteket felvitték a tetőkre, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, milyen rossz állapotban van a kéményük. A folyamat végére 500-nál  több gyűjtőkéményt váltottak ki, ily módon 2000-2200 lakás kapott egyedi füstelvezetőt. Emellett félezer otthonban a kéményt lezárták, és a gázos vízmelegítőket elektromossal váltották ki.
A szakember szólt az előzményekről is. A hírhedtté vált füstelvezetőt a gázfűtés elterjedése idején, a múlt század hatvanas éveitől kezdték beépíteni a társasházakban, főleg Kelet-Európában.
A termofor több készülék égéstermékét gyűjti, fogadja be, vezeti el, de bizonytalan működése miatt a füstgáz visszaáramolhatott, és ez több esetben tragédiához vezetett. A konstrukció azonban eleve hibás is volt, ráadásul a szerkezet élettartamát mindössze 15 évre tervezték, amihez társult a gyakran hanyag kivitelezés. Mindezek álltak a szén-monoxid-mérgezések, tragédiák hátterében.

A probléma megoldása hazánkban az ezredforduló után kapott nagyobb hangsúlyt, az állam pályázatokkal támogatta a lakóközösségeket a komoly átalakítást igénylő beruházások végrehajtására. Sokakat a költségek mellett az átépítéssel járó munkák is visszatartottak ettől, ráadásul hivatalosan soha nem tiltották be az egycsatornás gyűjtőkémények használatát.

A termofor hibáinak a kiküszöbölésére kezdték alkalmazni a mellékcsatornás gyűjtőkéményeket. Ennél az égésterméket az emeletes házban egy szinttel magasabban vezetik be a fő gyűjtőkéménybe. Mivel a mellékcsatorna ellenállása lényegesen nagyobb a főaknáénál, így az alsóbb szinten működő készülék  égésterméke a felsőbb  szinten nem áramlik vissza. Azt viszont nem akadályozza meg, hogy a lakásban működő gázkészülék égésterméke a saját szinten visszaáramoljon. Ez különösen meleg időben fordulhat elő, amikor a környezethez képest a füstgáz nem elég meleg, hogy a kellő felhajtóerő és ezzel áramlás létrejöjjön.
Ezért ezek megszüntetése is cél volt. Nos, Zalaegerszegen az elmúlt négy évben 280 lakásban számolták fel ezt a veszélyforrást. Ebben előbbre jártak, mint Nagykanizsa, ahol másfél száz mellékcsatornás kéménnyel épített otthont váltottak ki.
Kovács József kiemelte, a legbiztonságosabb megoldás az egyedi kémények beépítése. Emellett a bajok elkerülésére mindig ajánlott a szén-monoxid-érzékelő használata ott, ahol nyílt égésterű tüzelőberendezés működik. A megbízható készülékek listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján, emelte ki a szakember.
Zalában jelenleg 17 kéményseprő végzi az ellenőrzéseket, áprilistól négy új kollégával bővül a kör, amint a betanuláson túljutnak. Rájuk hárul 258 településen a gázkészülékek kétévenkénti, a szilárdtüzelésűek évenkénti kontrollja. Ez a társasházak, illetve a vállalkozások számára kötelező _ az itt élőknek ezzel nincs teendőjük, legfeljebb az időpont egyeztetése _, míg a családi házas ingatlanok tulajdonosai saját döntésük alapján kérhetik a számukra ingyenes szolgáltatást. Esetükben 2018-ban szűnt meg a kötelező kéményseprői ellenőrzés, azóta az ilyen háztartások mindössze ötödénél gondolják úgy, hogy erre szüksége van. Legtöbbször már csak akkor, miután bekövetkezett a baj, de ez pedig többnyire a fűtési szezon elején, ősszel derül ki. Emiatt viszont a kéményseprő csak a valóban sürgős beavatkozást igénylő esetekhez tud  rövid időn belül eljutni. Tapasztalataik szerint a kötelező ellenőrzések korszakában az átvizsgálás fél óra alatt lezajlott, most azonban ennek többszörösét kell rászánni, ami jelzi a kémények állapotát.

Kovács József szólt a kéménytüzekről is. Ezek ijesztőek, de nem okoznak bajt, amennyiben a kémények megfelelő állapotúak, és az épület semmilyen részét nem veszélyeztetik. Ilyenkor csak annyi a teendő, hogy kiégés után át kell vizsgálni a kéményt. A lángokkal, néha szikraesővel járó jelenséget a helytelen tüzelés okozza. A kályhát ugyanis csak akkor szabad lezárni, és megszüntetni a levegő utánpótlását, ha a lángok kialudtak. Ha ez hamarabb történik meg, tökéletlen lesz az égés, a füstgázból korom rakódik le, ami szűkíti a füstjáratot. Ez csökkenti a huzatot, és még jobban lerakódik a korom, ami kátránnyá válik, ha nedves tüzelőt használnak, vagy rosszul méretezett a fűtőberendezés, amitől a füstgáz már a kéményben lehűl, és így a nedvesség kicsapódik. Egyre népszerűbb a szilárdtüzelésű kályha, csak sokan nem értenek hozzá.
Az ilyen füstelvezető sokkal több munkát ad a kéményseprőnek, ezért mindenki érdeke lenne, hogy az ellenőrzésre a fűtési szezonon kívüli időben kerüljön sor, amikor ehhez sokkal rugalmasabban lehet időpontot egyeztetni, mondta végezetül Kovács József.