Az ifjúságügy legforróbb témái 2023-ban

Az Ifjúságkutató Intézet 2024 januárjában kiadott jelentését Kiss-Kozma Georgina, az Intézet kutatásvezetőjének összefoglaló előadását követően egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be, amelynek során Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta: 2023-ban a bizonytalan környezet sajnos nem tett jót a gyermekvállalási és házasságkötési kedvnek. A kormány ennek ellensúlyozására két új intézkedést is bevezetett 2023- ban: a családalapítás szándékának ösztönzésére a 30 év alatti anyáknak Szja-, illetve diákhitel-visszafizetés alóli mentességet adott.

Sebestyén Géza a fiatalok foglalkoztatottságával kapcsolatban emlékeztetett: 2001-ben 11,6% volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2009-re 30% fölé emelkedett, majd 2018–19-re ez a szám 9% alá csökkent, majd a koronavírus-járvány, az inflációs sokk és az energetikai válság hatására ez jelentősen megemelkedett. Ma, a legfrisseb adatok szerint 14% körül van ez az érték, amely európai viszonylatban alacsonynak számít (pl. fele akkora, mint Spanyolországban, Szlovákiában vagy Görögországban). Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szólt arról is, hogy az infláció – háborúk és energiaválság miatti – megugrása az átlagnál nagyobb hatást gyakorolt a fiatalok életére 2023-ban, 2024 viszont e tekintetben várhatóan könnyebb lesz, hiszen a 2023 januárjában mért 25,7%-os inflációt már decemberre sikerült 5,5%-ra levinni.

A határon túli magyar fiatalokra tavaly a legnagyobb hatást az orosz-ukrán háború, s annak utóhatásai gyakorolta, hiszen az egész kárpátaljai magyarság veszélybe került – emlékeztetett Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója, majd hozzátette: a külhoni magyar családoknak viszont – e gazdasági nehézségek közepette – hatalmas segítséget nyújtott az oktatási-nevelési támogatás több 4-szeresére növelése 2023-ban.

Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) elnöke szerint 2023-ban az Erasmusügy határozta meg leginkább az ifjúságügyet, amelynek hatására közel 200 000 magyar fiatal fog 2024-ben (valószínűleg) kiszorulni az EU legsikeresebb programjából. Az Erasmus+ Program több mint 35 éve működik, legismertebb pillére a felsőoktatási mobilitás, de rengeteg egyéb finanszírozási lába is kialakult az elmúlt évtizedekben (közös képzések létrehozása, jó gyakorlatokat megosztó platformok működtetése stb.). A szakértő az okoseszközök, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre meghatározóbb szerepére is felhívta a figyelmet, majd hozzátette: egy technikai forradalom küszöbén vagyunk, az MI alkalmazásának szabályozása 2024-ben várhatóan előtérbe fog kerülni.