Filippínó vendégmunkások Zalaegerszegen: szorgalmasak és alkalmazkodók

- A statisztikák szerint jelenleg összesen 110-120 ezer vendégmunkás dolgozik az ország különböző régióiban, ami a teljes foglalkoztatottak számának 2-2,5 százaléka - bocsátotta előre Berta Péter. - Az utóbbi két évben ez a szám érdemben nem változott, a vendégmunkások nemzeti összetétele viszont igen. Amíg 2022 előtt elsősorban ukrán és szerb vendégmunkások érkeztek Magyarországra, addig az ukrajnai háborút követően az ukrán munkaerőt fokozatosan felváltották az Ázsiából érkező munkavállalók, így a  filippínók, ez a tendencia Zalában is. Amíg az ukrán munkavállalók száma korábban országosan elérte az 50 ezer főt, jelenleg ez a szám már csak 20 ezer fő körül mozog. 2024-ben a külföldi munkaerő létszámban nem növekedett, mivel a gazdasági helyzet miatt a vállalatok munkaerőigénye is visszaesett.

Az ukránok és szerbek helyett érkeztek a filippínó vendégmunkások Zalaegerszegre is

- Ahogy jeleztük, mintha kevesebb filippínót látnánk Zalaegerszegen - valóban így van?

- Jelenleg a gazdasági helyzet miatt valóban kevesebb vendégmunkás érkezik Zalába, illetve Zalaegerszegre. A korábban itt dolgozó jelentős ukrán állomány helyett az elmúlt évben ázsiai munkavállalók érkeztek, elsősorban a Fülöp-Szigetekről. Régiónként eltérőek a tapasztalatok a nemzetiségek kapcsán. A Fülöp-szigeteki munkavállalókról nagyon jó visszajelzések érkeztek a foglalkoztatóktól: kedves, alkalmazkodó, szorgalmas és a munkát megbecsülő, keresztény emberekről van szó. Angol nyelvtudásuk pedig segíti a gyors betanulást és beilleszkedést az adott vállalat munkafolyamataiba és kultúrájába. A tapasztalatok szerint ezeknél a munkavállalóknál jelentősen alacsonyabb a fluktuáció, így az őket alkalmazó cégek stabil munkavállalói állománnyal működnek, nincs szükségük további jelentős számú munkaerőre.

"Bizonyos munkakörök esetében szükség van a vendégmunkásra"

- A munkaerő-kölcsönzők és közvetítők még mindig fontosnak tartják a harmadik világbeli munkavállalókat?

- Nekünk, HR-szolgáltatóknak az a feladatunk, hogy a vállalatoknak segítsünk megtalálni a megfelelő munkatársakat. A magyar munkaerőpiac telített munkaerőpiac, a foglalkoztatási számok folyamatosan növekedtek, a munkanélküliség alacsony. Ez mindenképpen kedvező helyzet az emberek számára, hiszen aki dolgozni szeretne, annak van munkája. A gazdasági növekedés miatt a feszített munkaerőpiac viszont folyamatosan kihívások elé állította a vállalatokat, mert egyre nehezebben tudták felvenni a szükséges munkatársakat. Emiatt már 2014 óta szükség van Magyarországon a külföldi munkavállalókra bizonyos munkakörökben. Azt kell megérteni, hogy a külföldi munkaerőre azért is szükség van, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, hiszen, ha egy vállalat számára egy adott ország nem tudja a megfelelő humán erőforrást biztosítani, akkor az a vállalat úgy dönt majd, hogy másik országba helyezi át vagy ott bővíti a tevékenységét. A magyar munkaerőpiac versenyképességének megőrzéséhez, bizonyos munkakörök esetében szükség van a külföldi munkaerőre. Szerencsére a magyar szabályozás a külföldiek munkavállalása tekintetében kellően szigorú, a magyar munkaerőt helyezi előtérbe, és csak akkor engedi a külföldiek foglalkoztatását, ha adott régióban, adott munkakörben már nincs magyar munkaerő – felelte Berta Péter.

A WHC ügyvezetője végül hozzátette, jellemzően az ország azon régióiban vannak külföldi munkavállalók nagyobb számban, ahol szinte teljes a foglalkoztatottság, és ahol a vállalatok az elmúlt években bővítették tevékenységüket vagy új beruházások érkeztek a régióba.

A HR-portál egyébként néhány napja arról írt, hogy Rowena Paragas Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítő szerint a magyar vízumeljárás működik a legolajozottabban a régióban, a kisebb magyar cégek most kezdik felfedezni a filippínókat, a cégvezetők pedig áradoznak termelékenységükről, munkamoráljukról. 

Eközben a kormany.hu arról tájékoztat, hogy "a magyar munkavállalók és családjaik minél erőteljesebb védelme érdekében tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai idehaza." Márciusban arról cikkeztünk, hogy a kormány döntése szerint mintegy 300 foglalkozás esetében zárták ki a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárokat.