2 órája
Jóvátételi kérelmekkel csaltak: ítélet a "világháborús ügyben"
A Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumát károsította meg az a nő, aki jogtalanul kérvényezett második világháborús jóvátételt és vette fel a kiutalt pénzt, tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője a csütörtökön.
Forrás: Illusztráció / Shutterstock
A vád szerint az I. rendű vádlott 2019 áprilisát megelőzően elhatározta, hogy magánszemélyek nevében nyújt be jóvátételi kérelmeket a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumához. Ezek összege a második világháborúban nemzetiszocialista üldöztetésnek kitett, nem zsidó származású személyek esetében 2.556 euró volt. Ennek érdekében megszerezte szomszédja édesanyjának személyi igazolvány-másolatát és 2019. április 5-én nyújtott be kérelmet a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumához, amelyet az idős asszonnyal ismeretlen körülmények között, őt megtévesztve alá is íratott. Postacímként az I. rendű vádlott saját lakóhelyét adta meg, a jóvátétel kiutalását pedig kiskorú gyermekének bankszámlájára kérte. A nyomtatványokat a nő mással töltette ki annak érdekében, hogy azokon az ő kézírása ne szerepeljen. A kiutalás további feltétele egy közjegyző által kiállított és hitelesített életbenléti igazolás volt, amelyen az I. rendű vádlott hamis közjegyzői pecsétet és aláírást szerepeltetett. A kérelemnek a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériuma helyt adott, s kiutalta a 2.556 eurót, azaz 842.569 forintot. Az I. rendű vádlott 2019 májusában ismét ezzel a módszerrel akart pénzhez jutni. Ekkor vonta be II. rendű társát is, aki lemásolta édesanyja személyigazolványát és átadta az I. rendű vádlottnak azért, hogy az ő adatainak felhasználásával adja be a kérelmet. A német hatóság ebben az esetben is kiutalta a 2.556 eurót, azaz 847.449 forintot.
Az I. rendű vádlott cselekménye okán összesen 1.690.018 forint vagyoni hátrány érte a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumát.
A Zalaegerszegi Járásbíróság 2024. november 6-án tartott előkészítő ülést az ügyben, s a történteket beismerő, a tárgyaláshoz való jogukról lemondó vádlottakat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint személyes adattal való visszaélés vétségében. Utóbbi esetben az I. rendű vádlott terhére 2 rendbeli cselekményt rótt, s szintén 2 rendbeli közokira-hamisítás miatt is elítélte. Az I. rendű vádlott 1 év börtönbüntetést kapott 2 év próbaidőre felfüggesztve, s vele szemben a bíróság 1.690.018 forint vagyonelkobzást is elrendelt. Társa 2 év próbára bocsátást kapott.
Az ítélet jogerős.
Mit jelent a próbára bocsátás?
A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. Nem bocsátható próbára aki visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet.
