A korongok körül komoly, de vidám vetélkedés zajlott Zalaegerszegen

Délelőtt a korán kelő gyerekek a tóparti alkalmi játszótéren például kiskrumpli és kishagyma bábuk segítségével malmozhattak a fűben, míg az anyukák a kerámiák között válogathattak a kirakodóvásáron, ahova a magas szakmai elvárásoknak megfelelő tárgyakkal érkeztek az alkotók. A tér közepén a lábbal hajtott korongoknál látszólag mókás ugratás zajlott, de azért alapos felkészültséget igényelt az elkészítendő feladat, az egyenes nyakú tejesfazék. A feladatra egyebek között épp akkor Czibor Imre vállalkozott, aki Alsópáhokon műveli a fazekasságot, a mesterséget a Zala Megyei Népművészeti Egyesület jóvoltából sajátította el. Tálakat, bögréket, csuprokat készít.

- Nem könnyű a dunántúli, közelebbről őrségi fazék, mivel szűk a szája és pocakos a teste, épp azért, hogy hosszú ideig elálljon benne az aludttej, aminek a tetejéről szedték le az asszonyok a tejfölt – mondta a fazekasmester, hozzátéve, azt sem lehet könnyen eldönteni, mekkora agyagot vegyen a korongra az ember. Az agyagot egyébként a kishajmási (Mecsek) téglagyár bányájából hozatták a szervezők, nagyon jó minőségű. A lelőhely ma német tulajdonban van…

- Egy háztartásban több tejesköcsögre volt szükség, hiszen a fejés után eltették másikba a tejet, míg a többi lefordítva száradt a köcsögfán, vagy a kerítésen – ezt már Csupor István néprajzkutató etnológustól, számos szakkönyv szerzőjétől halljuk, aki egyben a zsűri munkáját is koordinálta. A néprajzos elmondta, a népművészeti egyesületek szerepe egyedülálló a hajdani népi kismesterségek visszatanításában.

- Európában, de a világon sehol sincsen ennyi kézműves mester, mint nálunk, de még mindig akadnak hiányszakmák, amelyre nincs szakmunkás vizsgát adó képzés. Példaként említhetném a maguk kefekötőjét, Szabó Gyulát, aki nemrég hunyt el, de a tudását nem tudta átadni, holott én úgy gondolom, a nyomdokain ma itt Zalaegerszegen 4-5 kefekötőnek kéne működnie -mondta Csupor István, miközben arra is figyelt, hogy a fazekasok ne lépjék túl a versenyfeladatra adott időkeretet. A 13 versenyző zsűrizésében segítette őt Marx Mária, a Göcseji Múzeum néprajzkutatója. Nem volt könnyű dolguk, a korongozók egyszerre dicsérték és ugratták egymást, ahogy az egy műhelyben szokás.

Hogy ki lett a legjobb, az vasárnap délután, a díjkiosztáson derült ki. Aznap még szabadonválasztott feladat várt a fazekasokra, 40 cm-es tálat kellett korongozni.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Skrabut Éva elmondta, a 45 fazekast vendégül látó fesztivál anyagi kereteit idén a horvát-magyar közös KultuREvive Tour elnevezésű ökoturisztikai program adta, ez tette lehetővé azt a workshopot is, amelyet pénteken est Csuti Tibor zalaegerszegi fazekas tartott nagy érdeklődés mellett. A horvát népi fazekasság kevésbé él tovább úgy, mint nálunk, így a saját hagyományaikat is új lendülettel elevenítik fel.

A helyszínre busszal ingyen utazó nagyközönséget mindemellett népművészeti kultúrprogram is várta.