Zalában is elkezdődött az őzek násza és az autósok frásza

Ezzel kapcsolatban Győrvári Attila, a megyei vadászkamara titkára és a vadászszövetség megyei fővadásza úgy fogalmazott: a zalai vadsűrűség egész évben indokolja a fokozott figyelmet, s különösen az esti, hajnali szürkületben bukkanhatnak fel állatok az utaknál. A szakember elmondta, arról nincs pontos adat, hogy mekkora a megye őzállománya, a vadászati terv szerint a mostani vadászati szezonban ötezernél többet szeretnének terítékre hozni. Az őz állománya a becslések szerint körülbelül 360 ezer hazánkban és az évente elütött mintegy 5-6000 nagyvadból több mint 4000 az őz.

A párzási időszak veszélyes

A balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. A zalai állomány nagyságára csak következtetni lehet abból, hogy a megyénknél harmadával kisebb Hevesben a vadgazdálkodók becslései alapján megközelítőleg 12 ezer példány él, és ott is hasonló számú őz kerül terítékre, mint nálunk. A vadászat mellett az állomány különböző okokból ritkul, az elhullások száma 3-400-ra tehető, aminek közel harmada a járművekkel való ütközés.

Ezekről a balesetekről a vadászati kamara ritkán értesül, a rendőrségi jelentésbe is csak akkor kerülnek be, ha az érintett autósok baleseti helyszínelést kérnek. Ez egyébként az esetleges bírósági kártérítési eljáráshoz feltétlen szükséges. Az egyenruhások ilyenkor értesítik a vadászatra jogosultat és kérik az elpusztult állat elszállítását. Ennek átvételéről bizonylatot kell kérni a vadásztársaság képviselőjétől. Ha valakinek esetleg eszébe jutna, hogy az elgázolt állatot a konyháján hasznosítaná, nos, ez lopásnak számít, az állat ugyanis a vadásztársaság tulajdona holtában is. A gépjármű és a vad ütközésére a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályt alkalmazzák. Az ilyen ügyekben kialakult bírói gyakorlat szerint csak akkor lehet némi esélye a gépjárművezetőnek a kártérítésre, ha a vadbaleset autópályán, autóúton, illetve vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül, esetleg lakott területen történt.

Fontos a megelőzés!

A vadgázolások elkerülésére a rosszul belátható, magas fűvel, bozótossal, erdővel szegélyezett útszakaszokon különösen indokolt a sebesség csökkentése. Ha őz szalad át az úton, számítsunk a következő megjelenésére is. Ha mégis elénk kerül a vad, a legjobb megoldás a vészfékezés, még ha az állatot el is gázoljuk. Az állat kikerülésére tett hirtelen kormányzás sokkal nagyobb bajhoz vezethet, mint amit a megrongálódott autó jelent.

Tény, az őzelütések többségében a vad sérül meg, és a járműben csak anyagi kár keletkezik, de következett már be személyi sérülés, tragédia is. Ezt okozta már az utastérbe csapódó elütött vad, de többször megesett, hogy az állatot kikerülni akaró autós szembejövő járművel vagy út menti fával ütközött. A motorkerékpárosok még védtelenebbek, ezért számukra a vadveszélyes útszakaszokon a lassúbb és óvatosabb közlekedés egyenesen kötelező. Nem mellőzhető az óvatosság, ha vadvédő kerítés húzódik az út mentén. Ennek hiányossága miatt kerülhet vad az útra, ezért fokozott figyelem indokolt, ha például az autópálya közelében vadakat látunk. Az autópályára tévedt és megrémült állat ugyanis pont a kerítés miatt nem tud majd elmenekülni.

Végezetül: az őzbak vadászatának szezonja szeptember végéig tart, míg a gímszarvasé szeptember 1-jén kezdődik, azaz nem lankadhat a figyelem az utakon.