Kultúrák találkozása az iskolapadokban – Thai és japán fiúk Nagykanizsán

A programon keresztül 103 diák érkezett a világ minden tájáról Magyarországra. Sztankovics Andrea, a program körzetelnöke elmondta: ők mindannyian azért jöttek hazánkba, hogy megtanulják a magyar nyelvet, és megismerhessék, átérezhessék a kultúránkat. Ezenkívül részesei lesznek egy magyar család életének is.

A fiatalok egy része nem keresztény vallású, ám nagyon nyitott, ezért a nagyobb egyházi ünnepeket is itt töltik.

– A hazai kollégáimmal általában kapunk egyfajta fényképes bemutatkozó ismertetőt azokról a fiatalokról, akik hozzánk szeretnének jönni – mesélt a folyamatról Sztankovics Andrea. – Ebben lehetett olvasni a családról, a tanulmányi eredményekről, az érdeklődési körről, de rengeteg fotót is mellékelnek. Az AFS rendszerében regisztrált családok általában szimpátia alapján jelzik, hogy konkrétan milyen nemzetiségű diákot fogadnának be.

Olyannyira népszerű a program, hogy valóságos harc megy a fiatalokért. Sokakat érdekelnek távoli kultúrák, vallási szokások, érdekesebb nyelvjárások, s ezeket a legjobb egy gyermek szemszögéből megismeri, hiszen a kortársi közösségek sokkal nyitottabbak egymással. Korábban mindkét kanizsai család rövidebb időre már fogadott magához külföldi középiskolást, és így tesz a többi nemzet is. Általában egyke gyermek mellé érkezik, mintegy testvérpótlóként a vendég.

Andrea szerint a találkozás varázsa, hogy nagyon sokat tanulunk a másiktól, esténként nagy beszélgetések zajlanak. Aztán például a kanizsai dödöllefesztiválhoz hasonlatos rendezvények új élményeket jelentenek, a gasztronómia mindig olyan terület, ahol oda-vissza több érdekességre lehet akadni. A vendégeknek mindig a legnehezebb a dolguk, hiszen fel kell venniük a fogadó ország és közösség életritmusát.

A 17 éves Kasidit Linpisarn Thaiföld északnyugati részéről, a Bangkoktól közúton mintegy 700 kilométerre északra található Csiangmaj városából érkezett. A fiatal beceneve Hong Thae (vagyis kicsi kínai), amelyet édesanyától kapott. Elárulta: korábban különféle utazásai során járt már az országban, de több információra vágyott, ezért tért vissza. Döntésében nagy szerepet játszott, hogy a cserediákprogramban szereplő barátaitól is megerősítést kapott.

– Kanizsa csodálatos, barátságos és szellős – fogalmazott a buddhista fiú. – A vallásomból adódóan szinte mindenféle húst ehetek, néhány kivétel azonban van: kígyó, gyík és béka. A zalai ételek eléggé érdekesek, a dödöllét például nagyon megszerettem, főleg csípősen. Azt viszont furcsálltam, hogy ilyen kevesen járnak az iskolákba. Nálunk ötezer fős középiskola működik, közel 60 fős osztályokkal. A legnépszerűbb sport a labdarúgás, de például vízilabda nincs. Érdekel a rögbi és a thai boksz. Úgy érzem, nagyon jó családhoz kerültem, sokat segítenek a magyar nyelv elsajátításában. Jó lenne, ha az itt töltött idő alatt az angol nyelvtudásomat is csiszolhatnám.

A szerény, visszahúzódó fiúra a Batthyány-gimnázium 11. osztályosa, Kiss Nóra figyelt fel. A lányt már korábban érdekelte a thai kultúra, és az fogta meg Thae-ban, hogy határozott céljai vannak: pilóta szeretne lenni.

– Bár nem lennék pilóta, de kedvelem a repülőket, a repülést – tette hozzá. – A személyiségén keresztül olyan varázslatos világba kaphatok betekintést, ami utazás során nem adatik meg senkinek. Megismerhetek egy új embert, aki nagyon barátságos, gyorsan beilleszkedett az osztályba. Egyébként ő is éppen ugyanolyan fiatal, mint mi, magyarok.

Simon Márkó családjába a japán Hashiba Yuki került. Szerették volna rajta keresztül megismerni az állandóan lüktető japán fővárost, az ottani, nagyon más kultúrát, és természetesen kíváncsiak voltak az informatikai újításaikra. A 16 éves tokiói fiú még csak két hete jár a Cserháti Sándor Szakképző Iskolába, ám a fogadó családban olyan jól megtanították magyarul, hogy egyedül mutatkozott be.

– Intenzíven tanulom a magyart, nehéz, de érdekes – mondta. – Szeretek úszni és könyvet olvasni, hiszen diplomatának készülök. Otthon minden reggel a japánok tradicionális ételét, a miszolevest esszük sok tésztával. Ez egy kicsit hiányzik, de az itteni étkezési szokásokhoz is hozzá lehet szokni. Örülök minden pillanatnak, amit itt tölthetek, remélem, az ország a jövőben a második otthonom lehet. A fiúknak Belákné Szarka Brigitta tanár igyekszik a magyar nyelv szépségeit megmutatni. Nem ők az egyedüliek Zala megyében, hiszen a zalaegerszegi Mindszenty-iskola 11. osztályában tanul a német Loekea Higgen és a japán Yume Sasaki.