A törvényesség garanciája a bírói út – Deák Ferenc jogásznap Zalaegerszegen

A Pécsi Tudományegyetem dékánja az Arany Bárány Hotelben tartott rendezvényen arról is szólt, hogy a statisztikák szerint három közép-dunántúli megyét tekintve a polgári perek alig tizedét teszik ki a közigazgatási ügyek. Ezek száma az elmúlt két évben országosan drasztikusan csökken, ennél nagyobb mértékben csak a munkaügyi perek száma apad. Ellentétes azonban a tendencia a fővárosban, illetve a Kúriára kerülő ügyek mennyiségét tekintve. Az eltérés magyarázata, hogy mostanában növekvő számban a fővárosi székhelyű központi közigazgatási szervek által hozott határozatok ellen kérnek jogorvoslatot bírói úton. S aki egy ilyen perbe belefog, általában a végsőkig elviszi.

A közigazgatási eljárásban kisebb ügyekben hozott határozat elleni fellebbezés bírói útja azonban az átlagpolgárokat elriasztja, mivel jogsértést kell kimutatni, az ügyfelek többsége pedig ezt önállóan, ügyvéd nélkül nem tudja megtenni. Ráadásul a legtöbb esetben utazni kell a közigazgatási bírósági tárgyalásra, Zalaegerszegről például Veszprémbe.

A dékán úgy fogalmazott, a közigazgatási ügyek többsége a társadalom szempontjából nem jelentős, ennek ellenére a közigazgatás is tud emberi sorsokat befolyásolni, cégeket ellehetetleníteni, sőt az egész ország életére kiható döntéseket hozni. Az új szabályozás szerint bármely közigazgatási cselekmény bíróság elé vihető, emelte ki. Fábián Adrián idézettel zárta előadását: az államigazgatás törvényességének garanciái között a bírói út olyan elsődleges, hogy egyértelműen mellette kell szavaznunk. Az állampolgári jogok védelmének ezt a nagy hatású eszközét nem mellőzhetjük praktikussági és gazdasági megfontolásokból. Ezt Szamel Lajos, a pécsi egyetem egykori professzora mondta 1957-ben.

A jogásznapon a továbbiakban egyebek mellett a termőföld öröklésével kapcsolatos kérdések merültek fel. A témát dr. Fabó Tibor boncolgatta.

Az Ars Notariát, az első hazai, 1346–1350 között készült formuláskönyvet dr. Béli Gábor mutatta be. Ez a Zala megyéből származó Uzsai János egri olvasókanonok által összeállított gyűjtemény jogászok, jegyzők, hivatalnokok segítségére szolgált ügytípusok iratmintáival. AG