Amire a Z-generáció felnő, drasztikusan változhat a munkaerőpiac helyzete

Egy digitális nemzedék

Egy-két évtized múlva felnő a világ első globális és digitális nemzedéke. Ők azok a gyerekek, akik már beleszülettek a digitalizált világba, így minden digitális eszközt természetesnek vesznek, az emberek mindennapjainak nemcsak kiegészítéseként, hanem szerves részeként kezelik azokat. A mai fiatalok virtuális közösségekben élnek, a világhálón töltik szabadidejük nagy részét, és kapcsolataikat is az internetes közösségi oldalakon építik ki. Elsősorban a világhálón látottakból, hallottakból táplálkoznak, ők az első olyan generáció, amelynek tagjai ugyanazon a zenén, ételen, mozifilmen, és divatirányzaton nőnek föl.

A Z-generáció oktatásában ugyanakkor semmi előremutatót nem lehet felfedezni, tulajdonképpen ugyanolyan módszerekkel oktatják őket, mint a korábbi X vagy Y generációt, noha a mai fiataloknak sokkal több interaktivitásra és közvetlenségre lenne szüksége a szakemberek szerint. Legalábbis erről számolt be dr. Kővári Edit, a Pannon Egyetem docense, aki az oktatás 21. századi kihívásairól beszélt. Mint mondta: a pedagógusok számára az alkalmazkodás képessége a legfontosabb, amit el kell sajátítani a Z-generációval való foglalkozás során. Meg kell találni minden gyereknek az egyéni motivációját, azt, hogy az adott keretek között miként tudja megvalósítani önmagát.

– Ha például egy fiatalt megszállottan érdekelnek a járművek, akkor a pedagógusnak és a szülőnek arra kell törekednie, hogy megmutassák azokat a lépcsőfokokat, melyek megmászásával egyszer járműipari mérnök lehet a gyerekből – fogalmazott dr. Kővári Edit, aki szerint mire felnőnek – a digitális nemzedék alacsony létszámának köszönhetően – a munkaerőpiac radikális átalakuláson megy át: a munkaerő-kereslet jelentősen megnő, míg a kínálat nagymértékben csökken, ami a munkáltatók közötti verseny fokozódásához vezet majd, átalakítva a munkaerőpiac kínálati oldalát.

Kihívások, motiváció

– A Z-generáció tagjainak az önmegvalósítás az egyik legfontosabb motiváció, ennek kibontakoztatásához pedig folyamatos kihívásokra van szükségük. Fontos, hogy az álmaik megvalósításához segítséget, támogatást kapjanak, s ha ez megvan, szenvedélyesen vetik bele magukat az adott feladatba. A fiatalok érdeklődését nyilván nem egyszerű fenntartani, éppen ezért akkor jár el jól a pedagógus, ha gyakran váltogatja a tanítási-tanulási módszereket, ha az órákon egyéni és csoportos foglalkozásokat tart, ha az új ismeretek elsajátításához éppúgy használja az online és az offline teret.

– Mi, a fogyasztói társadalom gyermekei a vállalatokra is úgy tekintünk, mint egy márkára, ezért fontos, hogy hiteles legyen és olyan egyedi lehetőséget kínáljon, mely keretek között képesek leszünk önmagunkat is megvalósítani – ezt már egy sikeres 15 éves fiatalember, Trunk Tamás mondta, aki igazi influencernek, azaz vélemény-vezérnek számít saját kortársai körében.

Mint azt Tamás elmesélte: az ő szenvedélye az utcai sportcipők, azaz sneekerek gyűjtése, illetve az ezekkel való kereskedés.

– Magam sem gondoltam volna, de számos olyan ismeretre és tapasztalatra tettem szert a hobbimon keresztül, melyek az iskolában és a nagybetűs életben is fontosak – említette Tamás. – A cipőkkel való kereskedés során például belekóstolhatok az üzleti életbe, de a kortárs művészetben éppúgy elmerültem a cipők kapcsán (a híres cipőmárkák számos művészt kérnek fel tervezésre), mint a környezetvédelemben, hiszen a legmenőbb cégek ma már arra is odafigyelnek, hogy termékeik újrahasznosított anyagokból készüljenek.

Trunk Tamás a saját korosztályával kapcsolatban úgy fogalmazott: a fiatalok nem feltétlen profi és drága dolgokra vágynak, inkább az egyediségre törekednek, s ha ezt megtalálják egy márkában vagy munkahelyen, akkor ahhoz lojálisak lesznek.

A szakemberek szerint mindebből az is következik, hogy egy-két évtizeden belül azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek magukhoz tudják vonzani az egyének identitását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy sikerre törekvő vállalat esetében nem fordulhat elő, hogy a társaság által követett és a kívülállók számára közvetített értékek eltérjenek egymástól.

A konferencián számos, közép- és felsőoktatásban dolgozó szakember vett részt, akik egyetértettek abban, hogy a jövőben csak akkor tudnak sikeresek lenni a beiskolázás terén, ha az eddigieknél nagyobb mértékben biztosítják az egyén szabadságát.