Sikeres volt a fülesbagolymentő akció Zalaszentbalázson

A 20 éves kanizsai Horváth Dániel már óvodáskora óta imádja a természetet. Édesapja, Horváth János a zalaszentbalázsi Kürtösmenti Vadászklub tagja, ezért igyekszik fiával megismertetni az erdei környezetet, illetve az ott uralkodó írott és íratlan szabályokra is felhívja a figyelmet. A fiatalt leginkább a fényképek és videófelvételek készítése tartja lázban, s gyakran eteti a vadakat. Ezúttal is ez történt, jó barátjával, Laki Tamással sót és kukoricát szórtak a kijelölt helyre.

– Amikor hazafelé indultunk, az egyik úton arra lettünk figyelmesek, hogy a földön elkeseredetten ugrál egy madár – mesélte Dániel. – Ahogy közelebb értünk, akkor felismertem: erdei fülesbagoly kerülhetett bajba. Nehezen, elgyötörten mozgott, ezért gyorsan elkaptuk. Beletettük egy kartondobozba, s közben az internet böngészőjében kerestem a lehetőségeket, miként segíthetek az állaton.

Bár a fiatal egyelőre még nem tagja egyetlen vadászklubnak sem, mégis úgy érzi: gyakran elítélik a vadászokat a hivatásukért, de ez a mentő­akció is azt bizonyítja, hogy számukra fontos az állatvédelem. Télen állandóan etetnek, óvják a vadakat, s az állomány ritkítása miatt lehetőség szerint a gyengébb példányokat lövik ki. Szerinte azzal sincsenek néhányan tisztában, hogy mi a teendő, ha sérült madarat találnak. Nagy valószínűséggel a védett erdei fülesbagoly egy róka áldozata lett volna, ha nem avatkoznak közbe.

Göncz István, a Magyar Madártani Egyesület zalai csoportjának kanizsai önkéntese vette át a fiataloktól a madarat, aki azonnal Fenékpusztára, a madárgyűrűző és madármentő állomásra vitte.

Ahol Benke Szabolcs, a madártani egyesület zalai csoportjának elnöke vette kezelésbe, aki elmondta: a megtalált egyed némileg lesoványodott, azonkívül húzódás volt a szárnyában.

– Napról napra jobban van, már könnyedén felveszi a táplálékul szolgáló naposcsibét – tette hozzá a szakember. – Azt, hogy mennyi idős lehet, az erdei fülesbaglyoknál nem lehet pontosan megállapítani, de kifejlett jószágról van szó. Csak sejteni lehet, hogy mitől sérült meg. Ezeknek az állatoknak akár annyi is elég, hogy rosszul mérik fel a távolságokat. A fa ágai is megüthetik, de olykor ablaknak repülnek, a leggyakoribb az autógázolás.

A szakember hozzátette: az állomásra éves szinten 400–450 madár kerül, ebből 5–15 példány erdei fülesbagoly, jó részük még fióka.

Benke Szabolcs a mentéssel kapcsolatban néhány fontos tanáccsal is szolgált.

– Ha a túrázók az erdőben sétálva fiókát találnának a földön, akkor vissza kell rakni a legközelebbi fára – folytatta. – Feltételezhetően néhány száz méteres környezetben hagyta el fészket, s mivel a baglyok hang alapján tájékozódnak, megtalálja a szülő, s tovább eteti. Amennyiben szép kifejlett, barna kendermagos tyúkhoz hasonlító tollazattal rendelkező példányt fogna meg az ember, akkor nagy valószínűséggel bajba került madárról lehet szó. Mindenképpen óvatosan fogjuk meg, hiszen a csőrével csíphet, és a karmai is élesek. Egy nagyobb kartondobozba rakjuk, majd értesítsük a szakembereket. Első körben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatát kell keresni, ha esetleg ők éppen nem tudnak reagálni, akkor következhet a Magyar Madártani Egyesület.