2019.08.27. 15:00
Ilyen volt a Bogaras Balatoni Nyárbúcsúztató Gyenesdiáson
A szombati nap is úgy kezdődött a bordó Bogárnak, mint az összes többi. Gazdája a garázsban szeretettel köszöntötte, megsimogatta, majd útnak indultak. Ez a nap azonban mégiscsak más volt: a matuzsálem korú, ám virgonc járgány nagy örömmel mutatta az utat közel negyven társának, akikkel több napot töltött együtt.
Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Keszey Ágnes
Hogy az autó szemszögéből kezdjük a történetet, nem véletlen: mégiscsak a járművek voltak a főszereplők a Bogaras Balatoni Nyárbúcsúztatón. De a formatervezett, gömbölyű kis autók nem rónák fürgén ma is az utakat szerető és gondoskodó gazdáik nélkül. A találkozó pedig nem jöhetett volna létre a Bogarak iránti rajongás és lelkesedés nélkül. Nagy Zoltán, a rendezvény életrehívója és szervezője nem csak jó barátja, ismerője is e típusnak.
-A Volkswagen gyárat Wolfsburgban 1938-ban alapították. Ám mivel üzemet hadiüzemmé alakították át, így a Bogarak sorozatgyártását csak 1945 nyarán kezdték el. 21 és fél millió darab Bogár készült el összesen. Ebből körülbelül 16 millió Németországban, a többi Mexikóban, később Brazíliában. 2003-ban álltak le az autók gyártásával. Nem csak zárt autó, hanem körülbelül 300 ezer kabrió is készült -mesélte Nagy Zoltán.
De térjünk vissza napjainkhoz, s a vidám találkozóhoz. A Bogártalira – így becézgeti a szervező a rendezvényt – az ország minden részéről érkezett közel negyven autó, s több mint nyolcvan vendég. Az eseménynek a Caravan kemping adott otthont. Baráti beszélgetések, szórakoztató, zenés programok színesítették a csütörtöki érkezés és a vasárnapi távozás közti napokat, s a környéket is felfedezték a résztvevők.
- A mai nap a kirajzás ideje: bogarasok vagyunk, bogárral vagyunk, tehát kirajzunk – summázta a főszervező szombati kirándulást.
A gyenesdiási kempingből indulva Szigliget felé vették az irányt, majd onnan a Szent György-hegyre érkeztek. Nem csak a Volkswagenek tulajdonosai és utasaik gyönyörködtek meg egymás autójában, ismerkedtek azokkal, történetükkel, s technikai jellemzőikkel, hanem az arra járók is. Voltak persze, akik nem véletlenül voltak éppen akkor éppen ott: a felvonulás idején sokan álltak az út szélén, várva a menetet, melyet mosolyogva s integetve fogadtak. Visszafelé még egy tiszteletkört is tett a gyenesdiási körforgalomban a megannyi autó. A kempingben finom falatok, zene, buli várta a résztvevőket, s a jókedvű társaságot körbevették a bogarak. Tulajdonosaik azt vallják: e járgányoknak lelke van. Nagy Zoltán is büszkén, s szeretettel mesélt kedvencéről. Az 1971-es évjáratú, bordó, zárt autóból kabrióvá alakított, s általa gondosan karbantartott, csillogó autót több mint húsz éve vásárolta.
Bogártalálkozó Gyenesdiáson
-Szófogadó, aranyos – igaz, mindent megkap, amire szüksége van. Ólompótló adalékot feltétlenül adni kell neki. Néha ugyan rájön az ötperc, szeszélyes egy kicsit. Ilyenkor nem működik az irányjelző, de bekapcsolom a vészjelzőt, kap egy kis pöccintést, s újra tökéletesen működik. Mikor hazatérünk, beállok a garázsba, szólok hozzá: köszi, aranyos voltál, jó éjszakát kívánok. Meghálálja...