Szeretetszínház: két, súlyos betegséggel küzdő miháldi gyermeket támogattak

Ködös, nyirkos őszi reggelen kísértük el a színház vezetőjét, az adományozókat a dél-zalai településre. A hatéves, nagybeteg Illés Adrián édesanyja, Nagy Szilvia fogadta a küldöttséget. A düledező kerítés mögött öreg, keverék kutya ugatta az idegeneket. A bepucolatlan ház szobájába lépve hiába kerestük a kisfiút, elbújt. Anyukája szerint amióta kiderült, hogy súlyos beteg, kevesebbet mosolyog és gyakran depressziós.

– Nyár elején láttam a gyereken, hogy furcsán viselkedik, nincs jól, hőemelkedése volt – mesélte Szilvia. – Nem nyugtatott meg a körzeti doktornő, ezért a kanizsai gyermekosztályra vittem, ahol a főorvosnő elmondta a szörnyű diagnózist: rosszindulatú mell- és nyirokdaganata van Adriánnak. Szinte azonnal Pécsre irányítottak bennünket, ahol azóta is kezelik. Mivel a daganat a mell és a tüdő között található, műteni nem lehet, nagyon nehéz lenne eltávolítani. Jelenleg kemoterápiát kap, ezután valószínűleg sugárkezelésre térnek át. A gyógyulási esélyei nem túl jók, bár a doktorok szerint bíznunk kell benne, hogy jobbra fordul a helyzet.

Szilvia, aki egyedül neveli Adriánt és másik, 8 éves kis­fiát, érthetően nehezen viseli a történeteket. Dolgozni nem tud, Adrián állandó felügyeletet igényel. Havonta mindössze 70 ezer forintból kénytelenek élni, ezért örültek a civilek segítségének. Minden pénzt a gyerekekre fordítanak, hiszen az ő boldogságuk, egészségük a legfontosabb.

Szintén a településen él Pati Jenő. A 15 éves lányánál, Jázminnál három hónapja diagnosztizáltak leukémiát. Mint elmondta: látta, hogy gyermeke sokat betegeskedik, ezért kórházba vitte. A vérvétel után a pécsi klinikára került, s elkezdték a kemoterápiát. Az első hónap szörnyű volt, a kezelés mellékhatásaként cukorbeteg lett. Majd megcsípte a lábát valamilyen bogár, melynek helye teljesen elhalt, ezért operációval eltávolítottak egy darabot a végtagból.

– Jelenleg is kórházban van, hiszen folytatódnak a kezelések – folytatta az összeroppant édesapa. – Amikor itthon van, a lehetőségeihez mérten próbálja a kortársaihoz hasonlóan élni az életét, bár mindannyiunknak nehéz. Évtizedek óta az egyik kanizsai gyárban dolgozom. A feleségem már nem tud, ő most a nap 24 órájában a kicsinkre vigyáz, aki állandó felügyeletet igényel. Nehéz a helyzetünk, de nem panaszkodunk, igyekszünk mindent megtenni érte. Persze örülünk az odafigyelésnek, hiszen a mai világban ez már keveseknek fontos…

Ez alól kivételt képez az Imre Sándor Szeretetszínház. A Komédiás Integrált Színház 2004 nyarán a Fővárosi Önkormányzat zsirai értelmi fogyatékosok otthonának tehetséges, színjátszást kedvelő és szívesen művelő lakóiból, valamint a soproni Líceum Társulat tagjaiból alakult meg. Ezután született meg az ötlet, hogy az integráció jegyében egyesítsék erőiket és közös produkciót hozzanak létre. Így alkották meg az első két felvonásos népszerű musicalt, a Valahol Európábant. Szakítva a hagyományokkal, összefogott ép és sérült a színpadon, de a kulisszák mögött és azon kívül is. Színész vezetőjük, Bartokos András egyfajta missziójuknak tartja, hogy a színpadon értelmileg akadályozott és hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik.

– Mostanra olyan erős közösséget hoztak létre, hogy eldöntötték: szeretnének hozzájuk hasonló elesett embertársaikon segíteni – folytatta. – A nehéz sorsú fiataljaink azért játszottak a zalamerenyei színpadon, mert érzik, szükség van a munkájukra. Ha összefogunk, s mindenki csak egyvalakire figyel oda, akkor már sokkal szebbé tehetjük a világunkat.

Az önzetlen segítségben élen járó Szabadics Attila és felesége, Szabadicsné Madaras Katalin fontosnak érezték, hogy a zalamerenyei Pálos malom szabadtéri színpadán bemutatott előadás félmillió forintos bevételét jótékony célra ajánlják fel. Katalin hozzátette: az előadást a helyszínen százan nézték meg, de a mai modern technikának köszönhetően az interneten keresztül közel hatszázan látták élőben.

– A Szeretetszínházat egyszer támogattuk, ám most közösen úgy döntöttünk, hogy rászorulókat segítenénk, amiben ők partnerek voltak – mondta Katalin. – Egy barátnőmön keresztül jutottunk el a miháldi családokhoz, ahol beteg gyermekeket nevelnek és gondoznak. Természetesen igazságosan osztottuk el a bevételt, hogy valamivel könnyebb lehessen az életük. Szeretnénk ebből rendszert kialakítani, vagyis innentől kezdve minden évben tartanánk egy jótékonysági elő­adást, a befolyt összegből pedig hátrányos helyzetűeket támogatnánk.