Az erdei fülesbagoly lett az év madara, a keresztes vipera az év hüllője

A civil szervezet közleményében emlékeztet: az év madara program 1979 óta fut Magyarországon. A cél, hogy természetvédelmi problémákkal küzdő fajokat, madárcsoportokat mutassanak be társadalmi szinten. Az erdei fülesbaglyot a lakosság választotta ki tavaly nyáron három faj közül, internetes szavazás keretében.

Az erdei fülesbagoly közepes méretű madár. Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában is költ. A világállomány 28 százaléka a kontinensünkön található, hazánk leggyakoribb bagolyfajáról van szó, állományát 6500–12000 párra becsülik. Ragadozó életmódot folytat, táplálékát főleg kisrágcsálók adják. Őszönként akár többszázas csapatokban jelennek meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.

Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi el­ütés számos madár pusztulását okozza minden évben.

Az év hüllője/év kétéltűje programot az MME Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztálya indította el 2012-ben. Az idén „Nem minden mérges, ami fekete!” szlogennel állították ennek középpontjába a keresztes viperát. Ez a 60–80 centiméteresre növő kígyó a sík- és domb­vidéki vizes élőhelyek közelében Zalában is előfordul.

Mérges kígyóról van szó, mely a hiedelmekkel ellentétben ritkán támad emberre, a lépteket érzékelve időben elmenekül. Az elmúlt hatvan évben mindössze két halálos keresztesvipera-marás történt Magyarországon.

A kígyó fennmaradását elsősorban a számára kedvező élőhelyek eltűnése veszélyezteti. Kidolgozás alatt állnak olyan erdőművelési gyakorlatok, mely ezen állatok számára is kedvezőek lehetnek.