Ortodox szertartás: vízkeresztkor megmártóztak a hévízi gyógytóban

A vasárnap délelőtti istentiszteletet az egregyi „Fradi-templomban” tartották, majd kora délután Kim Nyikolaj, a Hévízi Ortodox Egyházközség parókusa megszentelte a gyógy­tavat Jézus Jordán-beli megkeresztelkedésének emlékére. Később az egyházi elöljáró meghintette a vízkeresztet ünneplő híveket, akik ittak is az orosz nyelvű szertartáson megszentelt csap- és ásványvízből. A jelenlévők közül sokan már Hévízen és a térségben élnek, mások gyógyulni, pihenni érkeztek a városba.

A rítus zárásaként a parókus fakeresztet dobott a tóba, amelyért versenyúszás kezdődött, a hagyomány szerint ugyanis aki bemegy és kihozza, az megkapja az Úr kegyelmét.

Kim Nyikolaj lapunknak elmondta, a hét éve alapított orosz ortodox egyházközség a Balatonnál és a Nyugat-Magyarországon élő vagy ide turistaként érkező orosz, ukrán és belorusz polgárokat szolgálja, idén pedig, a magyar kormány támogatásával, templomot épít a zalai fürdővárosban. Addig pedig – ahogyan eddig is – a katolikus szentélyekben tartják az istentiszteleteket, amely lehetőségért hálásak az itteni keresztény testvéreknek.

– Ez egy különleges ünnep – tette hozzá a parókus –, vízkeresztkor nemcsak a templom falain belül, hanem azon kívül is szolgálunk. Vizekhez, folyókhoz, tavakhoz megyünk, és a víz megszentelése után a hívek nemcsak fogyasztanak abból, hanem megmártóznak, hogy lelkük és testük egészségét megőrizzék. Ez a hagyomány minden ortodox egyházban megvan, és erősen él hévízi egyházközségünkben is, amelyet a moszkvai pátriárka áldásával szerveztünk meg.

Az ortodox vízkereszt, akárcsak a katolikus, a karácsonyi ünnepkör lezárását (is) jelenti, az időbeli eltérés abból adódik, hogy a keleti keresztény egyházak még az úgynevezett ónaptárt használják, amely 13 napot „késik” a Gergely-naptárhoz képest.

A Tófürdő napozóteraszán tartott szertartáson részt vett a már Magyarországon élő Olga Belezorov és Alexander Belezorov is. Lapunk kérdésére azt mondták, Hévíz „olyan szent hely, ahová öröm járni, főként a csodálatos tó és az itt élő emberek kedvessége miatt”. Úgy fogalmaztak, a nyugat-magyarországi orosz közösséget örömmel tölti el a magyar állam támogatásával felépülő templom, ami még vonzóbbá teszi Magyarországot és Hévízt a számukra, amely már így is sokak otthona vagy kedvelt üdülőhelye.

– Jó a város aurája – szögezték le, majd mosolyogva köszönték meg a magyarok szeretetét.