Helyi emlékekből készül kiállítás Surdon: régi fényképeket, naplókat, dokumentumokat várnak

Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa és a Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos segédmunkatársa támogatóival tavaly életre hívta a Somogyország–Zalamente sorozatot, amelynek fő célja, hogy feldolgozza a Nagykanizsától délre eső, Zala és Somogy megye határán fekvő falvak múltját. E munka folytatódik, s nemcsak történelmi, hanem néprajzi, népzenei, művészettörténeti vonatkozásokat is be szeretne mutatni.

– Mint ismert, az első kötet a környék híres erdésze, a somogyi és zalai fenyőfatermesztés atyjaként tisztelt Pagony (Petrzilka) Károly történetét dolgozta fel – fogalmazott a kanizsai származású Kanász Viktor. – A készülő második kötet Surd és Nemespátró evangélikus gyülekezeteinek sorsát mutatja majd be. Új megvilágításba helyezi a gyülekezet megalakítását és múltját, valamint a helyi katolikus egyházakkal való viszonyát. Hosszú távú terveink között szerepel még az országszerte híres surdi és pátrói népdalkincs bemutatása, illetve a környező falvak közép- és kora újkori történetének feldolgozása.

A történész hozzátette: az eddigi kutatások során azt tapasztalták, hogy a levéltárakon és könyvtárakon kívül a helyiek vagy a környékről származó emberek birtokában is fontos és értékes dokumentumok találhatók. Többek közt a Pagony család fotóalbumát, valamint Pagony Károly visszaemlékezéseit is így fedezték fel. Éppen ezért arra gondoltak, hogy szisztematikusan összegyűjtik és közkincsé teszik a magántulajdonban lévő, de a közösség számára értékes dokumentumokat.

– Így először Surdon az önkormányzat és Kanász János polgármester támogatásával és segítségével egy felhívást tettünk közzé, amelyben arra buzdítjuk a falu lakóit, hogy jelezzék a hivatalnak, ha olyan írott vagy képi dokumentum (fotó, levél, napló, rajz) van a birtokukban, amelyet megmutatnának – folytatta. – A forrásokat a helyszínen digitalizáljuk, és feldolgozzuk a történetüket. Később a kialakult értékes gyűjteményt online elérhetővé tesszük, és a legérdekesebb dokumentumokból pedig várhatóan jövőre, remélhetőleg már az új kötet bemutatójakor egy kiállítást tervezünk a helyi művelődési házban. Fő célunk, hogy a múlt még megismerhető történeteit megőrizzük és bemutassuk a jövő nemzedékei számára.

A lakosságtól várják többek között a fenyő-, illetve szőlő­termesztéssel kapcsolatos fotókat, de a környék egyházi történelméből megmaradt emlékek is komoly értéket képviselnek. Sőt sokaknál a korabeli tanítókról és az iskoláról készült fényképek is szunnyadhatnak még a fiókok legmélyén. A fiatal történész alapos kutatásai során arra jutott, hogy a két világháború között a levente-, majd az úttörőmozgalom hatással volt a gyerekek nevelésére, így reméli, talán ebből a korból is maradtak fenn relikviák. Szintén fontosak lennének a falu utcáit, épületeit ábrázoló fotók, amiket összehasonlítanának a mai helyzettel, így érzékeltetve az eltelt évtizedek alatt bekövetkezett változásokat vagy éppen állandóságot. Ezeken kívül írott dokumentumokat is összegyűjtenének, amelyek közül a legérdekesebb leveleket, naplókat, feljegyzéseket szintén bemutatnák.