Kompetencia-központokat hoznak létre Veszprémben és Nagykanizsán (frissítve)

Elhangzott: a Pannon Egyetem konzorciumvezetésével, a Mol-csoport stratégiai partnerségével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával létesítendő tudástermelő-és szolgáltató központok elsősorban az egyetemi tudásbázisokra alapszanak. A cél az, hogy hazánk a körforgásos gazdasággal kapcsolatos fejlesztések motorja legyen, kiemelten a megújuló energia, a hulladékgazdálkodás, a korszerű víztechnológiák, a fenntartható turizmus, illetve a városfejlesztés terén. Az elkövetkezendő években – ennek érdekében – az említett témakörökben számos program zajlik majd az egyetem koordinálásával, valamint a konzorciumi partnerek, mint a Mol, a Hidrofilt Kft., a Netta-Pannonia Kft., a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és Bay Zoltán Kutatóintézet részvételével.

Leegyszerűsítve: a körforgásos gazdaság, amelyen a kanizsai központ is alapszik, olyan rendszert jelent, amelyben nincs „szemét”. Azaz, a napjainkban felhasznált anyagok – legyen az szellemi tőke vagy már meglévő gazdasági ág – a jövő alappillérei is. Azaz, például ha egy ötletet, ha megterveztek, megvalósítottak, relatív „elhasználtak”, akkor nem „dobják a sutba”, hanem újrahasznosítják – ám lehet, kicsit másként, mint korábban. Nagykanizsa pedig azért jó helyszíne a kompetencia központnak, illetve a science parknak , mert a dél-zalai városban a már említett szakterületek mindegyike helyen van: a megújuló energiáktól a víztechnológiáig.

A kompetencia központ kanizsai bejelentése kapcsán tartott eseményen elsőként Balogh László, kanizsai polgármestere mondott beszédet, melyben kiemelte: Kanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosa szeretne lenni. Ehhez a létesítendő kompetencia központ is hozzájárul. Cseresnyés Péter államtitkár, térségi országgyűlési képviselő arról beszélt, jelentős ipari város volt még Trianon előtt Kanizsa. Azonban a hagyományok révén a szakmai tudás megmaradt a városban, amelyre a jelenben és az elkövetkezendő időszakban is alapozni lehet. Az ünnepségen Prof. Palkovics László IT-miniszter is részt vett. Hangsúlyozta: fontos, hogy erősödjenek az állami fenntartású egyetemek és kutatóintézetek piaci együttműködései annak érdekében, hogy az általuk elért ígéretes kutatási eredmények a mindennapokban a lehető legjobban hasznosuljanak. Beszélt – a kompetencia központokon kívül – azokról a Science Parkokról, azaz Tudományos és Innovációs Parkokról is, amelyet összesen 38 milliárd forintos uniós forrásból az országban 10 helyen, köztük Kanizsán is létrehoznak. Ezekben, leegyszerűsítve, az innováció, a szellemi tőke eredményeként (is) létrejövő gyakorlati munka zajlik majd. Kanizsán kiemelten a hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiákra, a fenntartható vízgazdálkodásra alapozva.

Majd Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke jelezte: a körforgásos gazdaság alapjait a kompetencia központok rakják le. Ehhez, második lépésként, jönnek a science parkok. Kanizsa esetében ez a park az említett célt olyan fundamentális alappá teszi, ami helyben az olajipar megjelenésével lehet egyenértékű.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a kompetencia központ olyan változásokat indíthat el a városban, mint annak idején olaj. Választ ad a központ olyan kérdésekre is, mint például mit tehetünk az „irdatlan mennyiségű” hulladékkal, aminek jelenleg csak kis részét hasznosítjuk. Megmutatja, mindez hogyan építhető be újra a körforgásos gazdaságba, hogyan tud mindez új lendületet adni a városnak és a régiónak. Olyan alkalmazható tudásbázist alakulna ki hazánkban, amiben Közép-Európa vezető „újrahasznosítói” lehetünk. Dr. Gelencsér András, az egyetem rektora pedig jelezte: a korábbi, lineáris gazdaság modelljét körkörös pályára kell alakítani, ezt szolgálják a központok és a parkok is. Ehhez rendszerszintű átalakítás szükséges. Ovádi Péter, Veszprém megye országgyűlési képviselője pedig a Pannon Egyetem „tudásbázis- jelentőségét” emelte ki.