Kórtörténet és receptek a felhőben

2020.10.01. 11:30

Sokkal többet tudnak rólunk az egészségügyben, mint eddig bármikor

Ma már minden adatot, amely az orvos-beteg találkozás kapcsán keletkezik, fel kell tölteni az internetre egy központi rendszerbe, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Térbe (EESZT). Eltölthet bennünket az érzés, hogy a „Nagy Testvér figyel” és mindent lát, lassan egy-egy kattintással bárkiről bármi megtudható, ám tény, hogy pontosabb diagnózissal, hatékonyabb terápiával járhat az EESZT használata. Kibújni nem lehet alóla, ismerjük tehát meg. Az előnyökről és a hátrányokról dr. Gedeon Zoltán keszthelyi neurológussal, pszichiáterrel, pszichoterapeuta szakorvossal beszélgettünk.

Szabó Judit

Dr. Gedeon Zoltán: Az EESZT az orvos számára könnyebbség az ellátásban, és a beteg is több információhoz jut Fotó: Pezzetta Umberto

Elöljáróban elmondta: az állami egészségügyben 2017 őszétől kötelező minden adatot, a felírt gyógyszereket és a leleteket, kórházi ellátás esetén pedig a zárójelentést feltölteni a felhőbe. Idén júniustól a magánszolgáltatóknak is kötelező feladat ez, s minden feltöltött adatot visszakereshetnek a jogosultak.

- Az EESZT kiváló rendszer: a beteg egészségügyi adatairól most már nem annak alapján kell tájékozódnunk, hogy ő mire emlékszik, a leletei közül mi van meg és mi nincs, hanem a tények alapján. A szakmámat tekintve nagyon pozitív, hogy a felhőben azt is látom, ha a beteget már kezelték más kollégák, látom, hogy ők milyen gyógyszereket írtak fel neki. Ha csak arra emlékszik a páciens, hogy valamelyik gyógyszer nem vált be nála, a felhőből kiderül, melyik volt az, és hogy gyógyszerallergia vagy mellékhatás okozta a panaszát, hiszen ez egyáltalán nem mindegy. Ez mind visszakereshető, ha szükséges. Ha az adatokat nem tölti fel a szolgáltató, akkor büntethető, ennek ellenére gyakori a mulasztás.

Dr. Gedeon Zoltán: Az EESZT az orvos számára könnyebbség az ellátásban, és a beteg is több információhoz jut Fotó: Pezzetta Umberto

-Lehet, hogy sokan nem örülnek annak, hogy az összes orvos és gyógyszerész, akivel csak találkozik az ember, egy pillantás alatt megtudja az egészségi állapotára vonatkozó, különlegesen érzékeny személyes adatait.

-Én adatvédelmi szempontból nem tartom aggályosnak a rendszert, mert a beteg dönti el, hogy milyen adatához férhet hozzá a szolgáltató. Az EESZT alapbeállítása szerint az addiktológiai, a pszichiátriai és a nemi betegségekre vonatkozó adatok csak az adott szakterület orvosa számára elérhetők, azokat a háziorvos sem látja. Az EESZT lakossági felületére mindenki be tud lépni az ügyfélkapuján keresztül, és változtathat az alapbeállításon, például megtilthatja, hogy bármelyik orvos bármilyen egészségügyi adatát lássa, vagy megengedheti, hogy az alapbeállításban korlátozottan hozzáférhető betegségek adatai is nyilvánosak legyenek az orvosok és a gyógyszerészek számára.

-A gyógyszertárban e-recepttel kiváltott gyógyszerek azonban beszédesek, így mégiscsak kiderül a felírt gyógyszer alapján, hogy kinek mi a baja, akkor is, ha a beteg letiltja az adatok hozzáférhetőségét.

-Ez igaz, de a gyógyszerész eddig is látta a receptet, csak papíralapon. Most elvileg láthatja a többi gyógyszerész is, nemcsak az, akinél a receptet kiváltjuk, de miért nézné meg? Nem is nézheti, mert tilos. Másrészt itt is a költség-haszon arányt kell figyelembe venni. Sokkal nagyobb haszna van annak, hogy ezek az adatok nem vesznek el, mint annak a diszkréciónak, ami esetleg egy ilyen rendszer hiányával járhat. Sürgősségi ellátásban is nagyon fontos lehet az EESZT használata, éppen ezért eszméletvesztést követően, kontaktusképtelen állapotban a kódot feltörhetik a sürgősségi ellátók. Az orvosi titoktartás ugyanakkor továbbra is kötelező, nem lehet a páciensek betegségéről mesélni a szomszédnak, a barátoknak vagy családi körben, mert az öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – hangsúlyozta dr. Gedeon Zoltán. – Én úgy gondolom, hogy akár nemi betegségről van szó, akár pszichiátriai problémáról, vagy bármilyen intim szférát érintő betegségről, az senkinek nem a büszkesége vagy a szégyene, nem morális kérdés. Egyszerűen egy elesett állapot, amin segíteni kell. Nyilván aki depressziós, az nem akar depressziós lenni, aki drogbeteg, nem akar az lenni, aki pedig elkapta a szifiliszt, nem akarta elkapni. Ez nem szégyen. Az EESZT az orvos számára könnyebbség az ellátásban, és a beteg is több információhoz jut, ő is visszakeresheti a leleteit, receptjeit a www.eeszt.gov.hu oldalon, sőt arról is informálódhat, hogy ki keresett rá az egészségügyi adataira.

-Meg szokta nézni a betegei adatait?

-Gyakran, s előtte megkérdezem a betegeket, hogy ránézhetek-e az adataikra, bár ehhez kérdés nélkül is jogom van. Sokszor van jelentősége, mert a laboreredeményt sokan elfelejtik elhozni, pedig abból több információra szükség lehet a kezeléshez. Helyesnek tartom, hogy most már a magánszolgáltatók leletei is bekerülnek az egészségügyi szolgáltató térbe. Ha valaki kórházba kerül, a kórtörténetében rendszerint csak az áll, ami az előző bennfekvés idején történt, pedig azóta keletkezhetett CT-, MR-felvétel magánrendelésen, kisebb műtéteken is áteshetett a beteg, mindezt pedig nem lehet meg nem történtnek tekinteni, szakmailag részét kell, hogy képezze az anamnézisnek. Bizonyára vannak, akik valóban félnek attól, hogy kikerülnek az egészségi állapotukra vonatkozó adatok, de azt se felejtsük el, amit Popper Péter mondott: senki számára nem vagyunk olyan fontosak, mint saját magunk számára, alapvetően tehát az embereket nem érdekli, vagy maximum két napig lehet érdekes egy-egy ilyen információ.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában