A Hévízen talált lelet hajdan régészeti sztárnak számított

A tárgyat dr. Szántó Endre helytörténész ajánlotta fel a Muzeális Gyűjtemény számára, lévén az a családja tulajdonában állt. Édesapja, Szántó Imre régész-történész találta meg 1957-ben Hévízen, a Kossuth utca egyik építkezésénél. A lelet nagyon jó állapotban került elő, ráadásul füllel, elvékonyuló, kifelé hajló peremmel, ami sérülékeny forma, mégis teljesen ép, mutatja Hermann Katalin, a Festetics művelődési központ igazgatója, az értéktár bizottság vezetője. Emlékeztet, Szántó Imre tagja volt annak a csoportnak is, amely megtalált egy másik, Hévízhez kötődő ikonikus tárgyat, a Da Bibere kancsót.

A féltve őrzött műtárgyat dr. Szántó Endre a helytörténeti kiállítás felépítésekor kölcsönadta a múzeumnak, majd tavaly véglegesen felajánlotta az intézménynek.

– Apám annak idején megmutatta Sági Károlynak, a Balatoni Múzeum akkori igazgatójának – mondja a helytörténész –, s közösen határozták meg, hogy népvándorlás kori, valószínűleg a keszthelyi kultúrához tartozó agyagedénykéről van szó, amely szórványleletnek számít.

– Illóolajat, krémet tárolhattak benne – veszi át a szót Hermann Katalin. – Az nehezen elképzelhető, hogy ittak volna belőle, mivel az anyaga porózus. Hiába égették ki, nincsen rajta fedőmáz, ami vízhatlanná tenné. A tégely az úgynevezett redukáló égetéstől lett fekete, korom rakódott le rá, hiszen abban az időben nem ismerték az oxidáló eljárást, amelynek lényege, hogy a füstben keletkező anyagok nem kerülnek rá az adott tárgyra. Előbbit manapság tudatosan alkalmazzák keramikusok, régen viszont nem volt más lehetőség. Látszik az edénykén, szeretettel készítette az alkotója: rendkívül kedves tárgy.

A Szántó család féltve őrizte, vigyázott rá évtizedeken keresztül, miközben a leletről tudományos szakcikkek születtek, helyet kapott Veszprém megye régészeti topográfiájában is.

– Otthon még számos érdekes tárgy, például átfúrt csont és bögre található édesapám hagyatékában, ám ezeket azért nem mutatom be, nem publikálom, mert beazonosítatlanok, többségükről nem is tudjuk pontosan, honnan származik – fogalmaz dr. Szántó Endre.

A népvándorlás kori edénykét az Egregyi Múzeumban felépítendő új, állandó kiállításban mutatják majd be a nagyközönségnek.