A járványügyi szabályok átírták a hamvazkodást is – Zalaiakat kérdeztünk a nagyböjtről

A katolikus egyház templomaiban ilyenkor a bűnbánat jeleként megszentelt hamuval keresztet rajzol a pap a hívek homlokára.

– A hamu napja a nagyböjt, vagyis a húsvéti előkészület első napja – bocsátotta előre Nagy Vendel, a kiskanizsai Sarlós Boldogasszony-plébánia plébánosa, címzetes apát. – Amit mi manapság hamvazószerdán átélünk, az csak csekély maradványa annak az ünnepélyes szertartásnak, amit régen a püspök nyilvános vezeklőkkel végzett. Ha valaki súlyos, nyilvános bűnt követett el, annak ezért vállalnia kellett nagyböjt kezdetén a nyilvános vezeklést is. Az egyházban a 4. századtól egészen a 10. századig így volt ez szokásban. A nyilvános vezeklés azt jelentette, hogy az illetőt kizárták mindenféle eucharisztikus közösségből. Emellett a vezeklő úgynevezett elégtételi cselekedeteket, imádságot, önmegtagadást és böjtöt is gyakorolt. Mielőtt a vezeklőket az egyházi közösségből kizárták volna, ünnepélyesen átadták nekik a vezeklőruhát. Miután ezt magukra öltötték, a fejükre hamut hintettek és a püspök kikísérte őket a templomból. Kitaszításuk megrázó szertartás volt, mely során a pap nagyon komoly prédikációval állt a hívek elé.

Vendel atya jelezte: később enyhített az egyház a bűnbánati fegyelmen, ettől kezdve titokban rótták ki az elégtételt azokra, akik ezt megérdemelték. Aztán a középkortól már minden hívő önként vette magára a hamuval való meghintést, mint vezeklő szertartást.

– A hamut az előző évről megmaradt szentelt barkából, annak elégetésével nyerjük. A pap, miközben hagyományosan keresztet rajzol a hívő homlokára a hamuval, azt mondja: „Emlékezzél meg ember, hogy por vagy és porrá leszel!” – folytatta a címzetes apát. – A koronavírus-járvány miatt most nem ezt az eljárást követjük, hanem visszatértünk a régi időkhöz és újra a fejtetőre hintünk egy kevés hamut.

Nagy Vendel azt is kijelentette: nagyböjtben arra kapunk felszólítást, hogy éljünk mindig Isten jelenlétében és használjuk fel helyesen az ajándékait. Azaz ne essünk túlzásba a világ javainak használatával.

– Nem lemondásnak nevezném ezt, hanem inkább arról van szó, hogy helyet csinálunk magunkban a mélyebb találkozáshoz – folytatta az atya. – Éppen úgy, mint amikor bizonyos dolgokat arrébb tolunk, hogy a később érkezőnek, a számunkra fontosabbnak – például az Istennel való mélyebb találkozásnak – jusson hely. A keresztény böjtben soha nem maguk a cselekedetek fontosak a maguk valójában, hanem az, hogy a tetteknek – legyen szó alamizsna adásáról, takarékosabb étkezésről – mindig az imádsággal, Isten Igéjének az olvasásával, az elmélyüléssel és a liturgia iránti nagyobb figyelemmel kell együtt járniuk. Csak így lehet helyesen gyakorolni a böjti időszak erényeit.

A kiskanizsai Szent Ferenc Zarándokközösség alapítója és vezetője, Horváth György még 2005-ben, Szent II. János Pál pápa halálakor tett fogadalmat, hogy péntekenként lemond a húsevésről. Ez a fajta elhatározás a család egész életét meghatározza, hiszen egyetlen pénteken sem fogyasztanak húst és húst tartalmazó ételeket. Ezeken a napokon jellemzően a hal az étkezésük fő fogása.

– Gyermekkoromban úgy neveltek bennünket a testvéremmel, hogy a böjti időszakban a hamvazószerdát, illetve a nagypénteket mindig szigorú böjtként tartottuk meg – fogalmazott Horváth György. – Négy éve egy zarándoklat közbeni mély beszélgetés ébresztett rá bennünket a feleségemmel, hogy nagyböjtben mellőzük a húst az étrendünkből. A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét. Teljes időtartama hamvazószerdától nagyszombatig 46 nap, amibe a vasárnapokat is beleszámítjuk. A hit egész életemben jelentős szerepet játszott, de az igazi megtérés 2015-ben volt, amikor meghívtak egy katolikus mozgalomba, a cursillóba, és ott alapvetően megváltozott a hitéletem. Addig is stabil volt a hitem, de azóta teljesen másképp értékelem, látom a hittel való kapcsolatomat. Maga a böjti időszak is arra ad lehetőséget, hogy az ember kicsit befelé forduljon, elcsendesedjen, s ezáltal is közelebb kerüljön a Teremtőhöz. Megtanultam: az istenkapcsolatom sokkal intenzívebb, ha el tudok csendesedni, fontos, hogy megtaláljam a belső békémet, így teljesedek ki igazán a hitemben.

Hozzátette: az Újszövetségben Jézus Krisztus szintén 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt megkezdte volna tanítói szolgálatát. Az Ószövetségben is sűrűn szerepel a 40-es szám: például 40 napig tartott a vízözön, 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában, 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a Tízparancsolatot. Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének (akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek).

– Kizárólag a húst hagyjuk el, a magyar konyha méltatlanul mellőzi a halakat, amikből ilyenkor sokat, sokféleképpen készítünk – folytatta. – A főleg édesvízi hal számtalan módon megjelenik s nyilván a tészta is. Manapság könnyen lehetünk kreatívak, hiszen az internet számos megoldást kínál a húsmentes étkezéshez. A leveseknél előtérbe helyezzük a zöldségből készülteket, illetve a krémleveseket. A tojásnak is ezerféle arca van, előételként s akár főételként is kiváló alapanyag. Arra is odafigyelünk, hogy könnyű ételeket készítsünk, a halból sem halászlevet, hanem inkább olyanokat, ami a szervezetünknek nem megterhelő. Alapvetően húsimádó vagyok, de vallom: fejben dől el minden. Nem mondom, hogy egyszerű, de ilyenkor 4–6 kilogrammtól megszabadulok. Nagyszüleink idejében is megvolt a böjt jelentősége, ugyanis télen általában zsíros, nehéz ételeket fogyasztottak az emberek. A böjt egyfajta megtisztulást hozott a testnek és a léleknek egyaránt.

Kapcsolódó tartalom

https://www.zaol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/megkerdeztuk-on-szokott-bojtolni-video-4943038/