A kommunizmus áldozatainak emlékére tartottak online beszélgetést Hévízen

Erről is beszélgetett a kommunista diktatúrák emléknapján, online műsorban Hermann Katalin, a Festetics György Művelődési Központ igazgatója, dr. Szántó Endre történész- politológus és Gutai Frank érettségire készülő helyi diák, aki felolvasott korabeli dokumentumokból.

Elhangzott, hogy 1945-ben a településre megérkezett, „felszabadítónak” nevezett szovjet hadsereg fosztogatott, a katonák házról házra jártak, a nőket megerőszakolták, a férfiakat lemészárolták. A plébánia Historia Domusában Végh József plébános 1940-től napról napra rögzítette a helyi eseményeket. Beszámolója szerint Hévízre 1945. március 30-án, nagypénteken vonultak be az oroszok, ami miatt nem tarthatott szertartást. „Láttuk a rongálásukat, hallottuk a nők és az asszonyok kétségbeesett sikoltását. Negyvenre teszik a megerőszakoltak számát” – írta a katolikus pap.

A beszélgetés során kiderült: az iskola államosítása ellen 1948-ban 418 aláírással petíciót adtak be a helyi hívek, de „természetesen” ennek semmi foganatja nem lett, mint ahogyan később a fürdőt is megszerezték a kommunisták, élére pedig egy hat elemit végzett embert neveztek ki. Elkobozták a belvárosi villákat és a bennük lévő vagyontárgyakat is.

Sztálin 1953-as haláláig a térségből is többeket elvittek büntető- és munkatáborokba, például Recskre, leginkább kitalált indokokkal. Ezután Magyarországon is jött némi enyhülés Nagy Imre miniszterelnökségével, de őt eltávolították, és visszatértek a keményvonalasok. A növekvő elégedetlenség vezetett 1956 októberéhez, amit a '63-as amnesztiáig véres megtorlás és sokak ellehetetlenítése követett – elevenítették fel a beszélgetés résztvevői