Se bazalt, se tanúhegyek nincsenek a Balatonnál

A Balaton-felvidéken számtalan szebbnél-szebb túraútvonal vár, van, ahol tájékoztató táblák adnak információt a térség geológiájáról, földrajzáról, élővilágáról. Sok túrázó a táblák alapján tanulja meg, mit lát, de legyünk óvatosak, mert nem minden információ pontos – írja a likebalaton.hu.

Persze, most legyinthetünk, hogy ez apróság és az élmény a fontos, de ha mondjuk egy távolabbról érkező madármegfigyelő vagy geológus érkezik a térségbe, ő fals információk alapján kezd el keresni madarakat vagy kőzeteket.

Az sem mindegy, hogy a gyerekeknek a száz évvel ezelőtti tudásanyagot tanítjuk meg kirándulás közben a táblák alapján vagy a legfrissebb kutatások eredményeit.

Ha igazán naprakész akarsz lenni, megmutatjuk, hol milyen finomhangolásokra lenne szükség az információk erdejében.

– A geológia és földrajz tudomány az utóbbi 15-20 évben nagyon sokat fejlődött, a Balaton-felvidék vulkanizmusa teljes egészében átíródott, de az új kutatásokon alapuló információk nem minden túraútvonalon lettek javítva, sőt, a tananyagokban, a közéletben sem jelennek meg, csak nagyon szűk szakmai kör számára elérhetők – tudta meg a likebalaton.hu Árvai Gábor geológiai és madarász túravezetőtől.

– Én az általam vezetett túrákon mindig a legfrissebb információkat adom át, van olyan, hogy egy előző évi ismeretanyagot pontosítok, számomra fontos, hogy naprakész információim legyenek, és azt meg is osszam a kirándulókkal.

Dr. Németh Károly a wellingtoni egyetem geológia professzora a hawaii vulkánokat kutatja. Ő jött rá arra, hogy rokoni kapcsolat van a csendes- óceáni és a Balaton-felvidéki vulkánok között. Rajta kívül dr. Harangi Szabolcs kutató eredményei mérvadóak napjainkban.

Nincs bazalt és nincsenek tanúhegyek a Balatonnál

– Évtizedek óta azt tanuljuk, mondjuk, írjuk, hogy a Badacsony környéki hegyek bazaltorgonái milyen szépek, hogy a bazalt talaj mennyire finommá teszi az itteni borokat, te pedig azt mondod, nincs is bazalt a környéken.

– Hosszú évtizedek kellenek, mire a köztudatban, a tananyagokban és a táblákon a bazalt szóból bazanit lesz.

Ez a kőzet itt nem bazalt, hanem bazanit, így helyesen a bazaltorgonákat bazanitorgonáknak kellene nevezni. Bazalt egész Európában nincsen, csak Izlandon, mert a bazalti vulkanizmus óceáni hátsághoz kötődik.

Én nem mondom az itteni hegyekre, hogy tanúhegyek és küzdök is a kifejezés ellen.

– Miért? Olyan szépen csengő szavunk ez.

– A tanúhegy kifejezést még Cholnoky Jenő és Lóczy Lajos alkotta, de az akkori tudást már meghaladtuk.

A tanúhegyek az ő leírásukban akkor keletkeztek, hogy amikor itt hullámzott a Pannon-tenger, és ezek a hegyek az akkori eredeti magasságról tanúskodnak.

A tévedés ott kezdődik, hogy itt nem tenger, hanem beltó, egy csökkentett sótartalmú víz volt, amibe az Alpok és a Kárpátok folyói hordták az édesvizet.

A kiadott tájékoztatókban ez már mindenhol helyesen szerepel, nem tengerként, hanem beltóként írnak róla.

A folyók nagyon vastag üledéket raktak le itt, erre folyt a vulkánkitörés során a bazalt, ami most már tudjuk, hogy bazanit, és ez a kemény vulkáni kőzet megvédte az alatta levő Pannon üledéket.

A cikk folytatásáért kattints IDE.