Paksa Imre hagyatéka – A több ezer oldal dokumentum Csesztreg történetéről szól

Paksa Tibor elmondta: édesapja rengeteget foglalkozott Csesztreg és a környező települések múltjával. Elsősorban a 20. század eseményei érdekelték, hiszen közéleti emberként azoknak ő maga is aktív résztvevője volt. Feldolgozta a község II. világháború utáni történetét, a helyi termelőszövetkezeti mozgalmat, a gépállomás fejlődésének menetét, írt az úttörőcsapatról, továbbá rendkívül sok jegyzőkönyvet is megőrzött az adott korból. Foglalkozott emellett a település természetföldrajzával, a Göcsej temetkezési és lakodalmi szokásaival, s a lenti járás erdőgazdálkodásával is. Az ezekről szóló kéziratok Paksa Imre halála után fiához kerültek, ő pedig úgy érezte, most érkezett el az ideje annak, hogy továbbadja őket.

– Azt gondolom, a csesztregi Falubarát Egyesület a legméltóbb szervezet arra, hogy ezt az anyagot átvegye – mondta Paksa Tibor. – Ez a civil szervezet ugyanis sokat foglalkozott a falu múltjával, kiadványokat is jelentettek meg. Bízom benne, hogy édesapám munkásságát is fel tudják valamikor dolgozni. Ezek az anyagok, szakdolgozatok, írásbeli dokumentumok és kéziratok a forrás megnevezésével, Paksa Imre nevének feltüntetésével így felhasználhatók lesznek helyi vagy országos kiadványok készítéséhez is.

Paksa Tibor hozzátette: nagyon büszke arra, hogy Csesztreg méltó módon ápolja édesapja emlékét. Nemcsak a helyi könyvtár viseli nevét, de azon az egykori kanászházból kialakított tájházon is megtalálható emléktáblája, ahol a berendezési tárgyak összegyűjtését szintén ő kezdeményezte.

– Valahol kötelességünk is a ránk maradt örökséget, legyen az akár tárgyi vagy szellemi, továbbadnunk az utókornak – folytatta az adományozó. – Nagyon sokat mesélek a 10 és 14 éves unokáimnak arról, hogy ki volt a dédpapájuk, és mit tett Csesztreg érdekében, így ma már ők is nagyon büszkék rá. Ugyanígy tudjuk ápolni munkásságát azzal, ha kéziratait továbbadjuk egy olyan szervezetnek, amely azokat hasznosítani tudja.

Az átadott dokumentumok arról tanúskodnak, hogy ­Paksa Imre helytörténeti munkássága igen sokszínű volt, talán Tantalics Béláéval vonható párhuzamba. Azzal a különbséggel, hogy neki nem volt lehetősége kutatásainak teljes körű feldolgozására és publikálására, hiszen viszonylag fiatalon, 52 éves korában elhunyt. A csesztregi Falubarát Egyesület és a falu önkormányzata pedig nemcsak azt vállalta, hogy megőrzik a dokumentumgyűjteményt, hanem keresik is a lehetőséget annak feldolgozására, megpróbálják hasznosítani és a nagyközönség, a falu múltja és a térség néprajza iránt érdeklődők számára is elérhetővé tenni. Hiszen egyes részei – például a göcseji temetkezési szokásokról szóló kézirat – akár önálló kiadványként is megállnák a helyüket.