A keszthelyi Dr. Góth László is szerepel a legjobb kutatók között

Három amerikai és egy holland szerző a kutatók egyéni teljesítményének mérésére kidolgozott egy módszert, aminek eredményeként 6 880 389-en kerültek látókörükbe huszonkét tudományág 176 részterületéről. Az első százezer főt, a világ élvonalát képviselők listáját hozták nyilvánosságra. A legjobb másfél százalékban 199 Magyarországon dolgozó kutató szerepel, köztük a Keszthelyen élő professzor, dr. Góth László (ny. egyetemi tanár) a Debreceni Egyetem kutatójaként, aki a nemzetközi listában az első 100 000 között van (93 931.).

- Az adatgyűjtéshez a Scopus adatbázist használták a készítők. A szabadon letölthető adattáblák valójában két, némileg különböző ranglistát tartalmaznak - kezdte a szerzők munkájának bemutatását a Keszthelyen élő kutató. - Az első az 1960 után publikált cikkekre huszonöt év alatt (1996. január 1. és 2020. december 31. között) kapott idézetek, illetve az ezekből származtatott mutatók figyelembevételével állít fel sorrendet. A második rangsor annyiban különbözik az elsőtől, hogy ugyanazokra a cikkekre az egy év alatt (2020-ban) kapott hivatkozásokat veszi csak figyelembe. Az összesített rangsorhoz hat mutatót használtak: az összhivatkozást, a Hirsch-indexet, a társszerzőséggel módosított Schreiber-indexet, az egyszerzős, az egy-, illetve elsőszerzős és az egy-, illetve első vagy utolsó szerzős cikkekre kapott hivatkozások számát.

- Hogyan érintette, hogy bekerült ebbe az elit körbe? 

- Természetesen nagyon örültem, amikor értesültem ennek az újfajta értékelésnek az eredményéről. Főbb szempontként figyelembe vették a kutatási eredményeimet. Publikáltam nemzetközi folyóiratokban, melyek impaktjai lettek fontosak, így az, hogy milyen értékű (Impakt Faktor) az a folyóirat, amely elfogadta és közölte a kutatási eredményeimet, hányan hivatkoztak a cikkeimre, mennyi olyan közlemény van a közlési listámon, amelyre annyian hivatkoztak, mint ennek a sorszáma a listámon, s a hivatkozások időbeni változása is szempont volt.

- Milyen területen végzett kutatásokat és publikálást?

- Katalázkutatásaimat a sümegi kórházban kezdtem, majd folytattam mint Fulbright-ösztöndíjas a Stanford Egyetemen (USA, Kalifornia), és végül a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a mai Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. A humán kataláz enzim a szervezetben a kóros koncentrációjú hidrogén-peroxidot bontja le, távolítja el. Ennek az enzimnek a meghatározására dolgoztam ki eljárást. Az enzimaktivitás változását a vérben különböző betegségekben vizsgáltam, majd az enzim veleszületett hiányának (akatalazémia szindróma) hatásaival foglalkoztam. A veleszületett katalázhiány magyarországi formáját írtam le, és több mint nyolcfajta DNS-mutációt találtam, amelyek ezért a felelősek.

Dr. Góth László gyakran tesz kitérőt, és más területeken végzett kutatómunkáit is publikálja. A közelmúltban Keszthelyen, a városi könyvtárban "Utcák, házak, lakosok és emlékek" című kötetét mutatta be.