Saját felmenőik életéről meséltek a levéltárosok Zalaegerszegen

 A tudományos ülésszakon Balaicz Zoltán polgármester köszönetet mondott a városban működő közgyűjteményeknek azért, hogy az itt élők tudását gyarapítva erősítik a lokálpatrióta kötődést. Elmondta, a TOP Plusz program következő ciklusában tudományos konferenciákra, helytörténeti kötetek megjelentetésére 200 millió forinttal rendelkezik majd a város, így folytatódhat a várostörténet komplex feldolgozása.

A Családtörténeteink című levéltári konferenciát Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója elnökölte, az első előadást dr. Szabó Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója tartotta, aki maga is zalai, Zágorhida a szülőfaluja. A főigazgató a családtörténet kutatásának fontosságát hangsúlyozva jelezte, a jövőre már 300 éves nemzeti levéltár 1 milliárd forintból hozhat létre hamarosan családtörténeti kutatóközpontot. Ennek egyik telephelye Zalaegerszegre kerül a tervek szerint. Arról is tájékoztatta hallgatóságát, hogy a közgyűjtemény megkapta Moszkvából az Oroszországba hurcolt, hadifogollyá vált, ott meghalt 682 magyar ember kartotékját, amelyet 10 hónap alatt dolgoztak fel a mesterséges intelligencia segítségével, majd honlapjukon nyilvánossá is tették. Tavaly az adatbázist 307 ezren keresték fel. A levéltárban őrzött 37 000 kötetnyi anyakönyvet is digitalizálják, ami körülbelül 100 millió név feldolgozását jelenti. Itt is remény van arra, hogy családi kapcsolati hálót készítsenek a számítógépes alkalmazások segítségével. 

Az országos levéltár főigazgatója családfájának áttekintése dr. Kulcsár Bálint levéltáros kutatásainak köszönhető: a söjtöri anyai és a szlovéniai eredetű apai ág érdekességei­ből kaptak ízelítőt a résztvevők. Szabó Csaba köszönetet is mondott zalai kollégájának, jelezve, a családfakutatás „veszélyes”, hiszen akár évekre is beszippanthatja az embert. Hozzátette, a hazai levéltárakba betérő kutatók 95 százaléka e céllal veszi a kezébe az iratokat, dokumentumokat. 
A konferencia folytatásában dr. Kulcsár Bálint, a Zágráb közeli túrmezei nemesi família Andráshidára került ágának leszármazottja a XVIII. századi időszakra koncentrálva 32 szépszülőn mutatta be a felmenők mozgását a megyében. Bekő Tamás levéltáros asszisztens Zebeckétől Zágorhidáig címmel mutatta be napjainkig a férfiágat, alapos kutatásai 300 évet öleltek fel. 

Molnár András, a zalai levéltár igazgatója a felesége felmenői közül a zalalövői postamesterek sorsába világított be, Simon Beáta levéltári könyvtáros a Felvidékről a Balaton mellé költőző famíliáról szólt. Dr. Gyimesi Endre nyugalmazott levéltár-igazgató, volt polgármester és országgyűlési képviselő Moson megyébe kalauzolt, ahonnan az Alföldön át érkeztek az ősei Keszthelyre a XVIII. században. Dr. Káli Csaba, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese juhász, asztalos, földművelő ősök 2 évszázadot felölelő életéről beszélt, akik Gutorföldén találtak otthonra. Dr. Paksy Zoltán főlevéltáros felmenői a Csallóközből érkeztek a XX. század történelmi viharaiban, Csomor Erzsébet nyugalmazott levéltáros „Egy jászsági parasztcsalád sarja a Dunántúlon” címmel tartott előadást, míg Bojt-Tóth Orsolya levéltáros egy zalai tsz-elnök származását és életútját mutatta be.