Pálfi Dénes a zalai borok helyzetéről

Mint fogalmazott: most „ahány ember, annyi okból foglalkozik szőlővel”, ezért általánosítani nem lehet, de a rezisztens, illetve toleráns fajták helyet követelnek maguknak, sőt: idővel kiszorítják majd az európai szőlőfajták nagy részét.

Dr. Pálfi Dénes szerint a szőlővel foglalkozók egy része ősei munkáját akarja továbbvinni hagyománytiszteletből, mások a divat miatt kezdtek el foglalkozni ezzel, s vannak olyanok is, akik a család ellátása miatt gazdálkodnak, csemege-, illetve kettős hasznosítású fajtákkal.

– Furcsa, hogy legtöbben csak borban gondolkodnak, pedig ezt a gyümölcsöt sokféleképpen lehet hasznosítani – szögezte le a kertészmérnök. – Készülhet belőle üdítő, alkoholmentes ital, lekvár és többféle csemege is. Most megtorpanást látunk itthon a telepítésben, ami a gazdálkodó korosztály kiöregedésével magyarázható, de örvendetes, hogy a fiatalok közül egyre többen fordulnak a szőlő felé. Persze, az átmenet lassú lesz.

Dr. Pálfi Dénes szerint megkerülhetetlen kérdés, hogy eddig évente 10-12 permetezéssel védték a gazdálkodók a szőlőt a betegségekkel szemben, amivel jelentős környezeti és humán rombolást végeztek. A rezisztens fajták térhódításának így egyrészt környezetvédelmi, másrészt gazdasági okai vannak.

– A rezisztens, illetve toleráns fajták helyet követelnek maguknak, s kiszorítják majd az európai szőlőfajták nagy részét, de ehhez hosszabb átmenet kell – szögezte le, emlékeztetve: a filoxéravész után hasonlót tapasztalhattunk, s akkor érkeztek Amerikából a direkt termők, amelyek közül az Othello még ma is népszerű.