Zalai cserkészek nyári táborozásai

Az angol katonatiszt és pedagógus, Robert Baden-Powell nevéhez fűződő, 1907-ben létrejött cserkészet alapgondolata szerint önkéntes, a különböző vallásokat befogadó, valláserkölcsi alapon álló, pártpolitika-mentes, a társadalmi és szociális megkülönböztetést áthidaló mozgalom, melyben a nemzetek saját hagyományaiknak megfelelően nevelhetik a fiatalokat.

A cserkészet az 1910-es évek elején indult útjára hazánkban. Az 1912. december 28-án összegyűlt cserkészvezetők létrehozták a szövetséget, és megfogalmazták a tíz magyar cserkésztörvényt. Az 1920-ban alakult Nyugat-magyarországi Cserkész Szövetség (NyCsSz), melybe a Zalavármegyei Cserkész Főtitkárság is tartozott, 1922 áprilisában beolvadt a Magyar Cserkészszövetségbe, mint annak III. kerülete.

A 11. életévüket betöltöttek jelentkezhettek szülői engedéllyel újoncnak. A 6–11 éves korosztályt farkaskölyköknek, az érettségizetteket öregcserkészeknek nevezték. A cserkészpróbák rendszere a jellemnevelés, cserkésztudás, embertársak szolgálata, magyarságismeret és testi teljesítmény tárgykörökbe csoportosítható. Minden esztendő lelkét a romantikus élményeket nyújtó nyári nagytábor adta, mely legalább két hétig tartott. A költségek előteremtése érdekében többek között cserkészelőadásokat tartottak. A táborhelyet víz melletti, lakott helyhez közeli, mégis elhagyatott helyen volt célszerű kiválasztani. Az őrsök közösen készítették el a zászlórudat (árbócot), a kerítést, a táborkaput, a földbe mélyített konyhát, a tábori oltárt, a raktárt és a latrinát. A cserkészmunka és a szórakozás egyensúlya adta a változatos programot, melybe többek között kiképzés, a betegápolás gyakorlása, bothasználat, fűrészelés, fadöntés, őrsi versenyek, tájékozódás, térképismeret, különböző jeladások, helymeghatározás, csomózások, nyomolvasás, kirándulások, éjszakai portya, színielőadás, a természet megfigyelése, akadályverseny tartozott. A nomád élet, a közös tevékenységek eggyé kovácsolták a társaságot, a gyakorlatban tanulták meg a szolidaritást.

Az NyCsSz akkor országosan is egyedülálló Tapolca-környéki nagytáborozásán ezer fiú vert sátrat 1921-ben. Ennek az eseménynek a részeként közösen indult Lesenceistvándra az egerszegi 80. sz. Csány iparostanonc-csapat és a főgimnázium 71. sz. Zrínyi csapata. A környékbeliek antant-katonáknak, svédeknek, angoloknak, hegymászóknak gondolták az egyenruhás fiúkat. Az a hír is elterjedt, hogy köztük van József főherceg legkisebb unokája. A Zrínyi csapat 1923 nyarán kéthetes mozgótáborral bejárta egész Göcsejt. Parancsnokuk ifj. dr. Bődy Zoltán vármegyei aljegyző lett 1926-ban, aki a megyei cserkészcsapatok vezetője is volt. A káposztásmegyeri első nemzeti nagytáborozás volt a programjuk 1926-ban. 1930 júliusában Szentpéterföldén, József főherceg vadászkastélya mellett vertek tábort. 1932 júniusában a megyei lánctábor vette bitokába a novai erdőt. A 80. sz. Csány csapat fenyőgallyakkal, virágokkal feldíszített kapuja fölött kereszt és a magyar címer fogadta a látogatót. A szakácsfiú krumplistésztát igyekezett készíteni, hogy kiérdemelje társai dicséretét.

1933-ban Gödöllőn rendezték meg a IV. Jamboree-t, azaz a cserkész világtáborozást, melyen ötvennégy nemzet huszonhatezer cserkésze vett részt. A 350 zalai cserkész a kastélyparkban foglalhatta el táborhelyét. Ott voltak a balatonfüredi polgári iskola 348. sz. Balaton, a sümegi reálgimnázium 76. sz. Kisfaludy, a keszthelyi premontrei gimnázium 79. sz. Festetics és a 379. sz. Feltámadás ifjúmunkás, a kanizsai piarista gimnázium 74. sz. Törekvés, az egerszegi főgimnázium 71. sz. Zrínyi, a kereskedelmi iskola 72. sz. Bocskai és a 80. sz. Csány iparos-cserkészcsapat tagjai. A segédtáborban kapott helyet a tapolcai ifjúmunkás, az egerszegi polgári fiúiskola 371. sz. Deák, a kanizsai polgári fiúiskola 75. sz. Árpád, a 77. sz. Szent László ifjúmunkás csapat és a Zrínyi öregcserkészei. A kanizsai 374. sz. Kisfaludy öregcserkészcsapat is megjelent.  A Csány csapat nyírfa táborkapuja göcseji, zsúpfedeles haranglábat ábrázolt, a Zrínyi csapat lantos kaput készített. A kanizsaiaknak várkapuja volt török sisakkal. A keszthelyiek cigányzenekarral szerepeltek, a Feltámadás táborkapuját vitorláshajó díszítette, a Festetics csapaté halászeszközökből készült. A tábort követően 82 angol cserkész érkezett Keszthelyre, majd Zalaegerszegre is ellátogattak.

A Zrínyi cserkészei a Bakonyban vertek tábort 1934 júliusában. A fiúk nagy élménye volt az éjjeli riadó, amikor az erdő egyik széles útján a parancsnokság által gyújtatott tüzeket kellett eloltaniuk. Az egerszegi polgári fiúiskola Deák csapata gyalog indult pakodi táborhelyére 1935-ben. Tábortűzzel szórakoztatták a falu népét, a gyerekeket régi magyar nótákra tanították. A Zrínyi csapata Zalacsányban ütött tábort 1938 júliusában. Kummer Gyuszi édesanyja a cukrászdájukból vitt fagylaltot a társaságnak. Gróf Batthyány Józsefné egy birkát ajándékozott a fiúknak, és meglátogatta őket a tábortűznél is. A kereskedelmi iskola 72. sz. Bocskai csapatának tagjai az ábrahámhegyi táborban naponta fürödtek, eveztek, gyakorolták a vízimentést 1938-ban. A Deák csapat Pusztaszentlászlón táborozott 1939 nyarán. A tisztás közepén állt az óriási árbóc, rajta a magyar zászlóval. Szemben a parancsnoki sátor, mellette a tiszti sátrak, az őrsök sátrai, a szersátor, majd a konyhasátor következett. A kényelemről a fiúk gondoskodtak, fából kerevetet, padot, székeket készítettek. A lombos fák tövébe épített oltárnál hallgattak naponta szentmisét. A környékbeli lakosok bőkezű adományokkal segítették, és érdeklődéssel figyelték a cserkészek tábori életét.

A Zrínyi csapat a városi tűzoltóságtól igényelt 50 pokrócot és szalmazsákot, valamint 25 viharlámpát táborozáshoz a jórészt szerény anyagi helyzetű cserkészfiúk részére 1942-ben. Légiriadók közepette is táboroztak az egerszegi gimnazista cserkészek Pankaszon 1944-ben. Csökkentett létszámmal sorakoztak fel a zászló körül, mert 12 öregcserkész munkaszolgálatra vonult be. Míg a fiúk egy része száraz rőzsét szedett, a többiek mezítlábas labdarúgó-mérkőzést rendeztek. Amikor a figyelő légiriadót jelzett, bevonulnak a tölgyesbe, és ott várták meg az ellenség elvonulását.

A 79. sz. Festetics csapat vezetésében dr. Klempa Károly szerzetes-tanár vállalt fontos szerepet. Festetics György herceg 30 kerékpárt ajándékozott nekik 1941-ben húszéves fennállásuk alkalmából. Durgó-völgyi táborozásuk eseményeit fotósorozaton örökítették meg 1944-ben. A képeken jól látszik, hogy széles karimájú kalap helyett Bocskai-sapka volt az egyenruhájuk tartozéka.

Az utolsó estén magasra törtek a tábortűz lángjai a fekete égbolt felé, és a cserkészek az elmúlt napok örömeire emlékeztek. A népdalból átköltött cserkészdal sorai kifejezőek: „Szellő zúg távol, alszik a tábor,/ alszik a tábor, csak a tűz lángol,/ rakd meg, rakd meg, cserkész pajtás azt a tüzet,/ jövő nyárig úgysem látunk megint ilyet.” Végül a fiúk zászlólevonáshoz sorakoztak, és a lefújást követően csend borult a táborra.