A kevesebb savtartalom miatt oda kell figyelni a borkezelésre

Az évjárat sajátosságai miatt összetorlódott a szőlők érési ideje, ez a szüretet is befolyásolja – állítják a borászok. További nehézségeket okoz, hogy kevesebb a szőlő savtartalma, ezért a szokottnál is jobban oda kell figyelni a borkezelésre.  

– Mi, zalai gazdálkodók az Istennek a jobb oldalán foglaltunk helyet, hiszen az ország más szőlőtermő vidékeivel ellentétben itt megkaptuk azt a csapadékmennyiséget, amit a növény igényelt – jelentette ki Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. – Nálunk 6-700 milliliternyi esett, szemben például Tokajjal, ahol az eddigi éves csapadékmennyiség nem haladta meg a 100 millilitert. Az eloszlással sem volt különösebben baj, amikor már hiány mutatkozott, mindig kaptunk valamennyi esőt. A régebbi telepítésű, 10-15 éves szőlőknél, amelyeknek a gyökere már mélyen a talajban van, ezért nem volt gond, egyedül a friss ültetéseknél jelentkezhetett probléma a szárazság miatt. Elkerült bennünket a jég is, s a tipikus szőlőbetegségek sem ütötték fel a fejüket, ezért azt gondolom, Zalában a mennyiségre nem lehet panasz. A minőség az már más kérdés, az a borászok teljesítményén múlik.  

Simon Zoltán magyarázza is fenti állítását. Mint mondja: a sok napfény miatt alacsonyabbak a savak, s ezt az erjedés folyamatánál figyelembe kell venni. Ugyancsak problémát jelent, hogy összetorlódtak az érési időszakok, az olaszrizling például a szokottnál jóval hamarabb beérett.  

– Az olyan korai érésű fajtákat, mint az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres vagy a zenit már régen le kellett szedni – folytatja a borász. – Szeptember közepén a középérésűeket szoktuk szüretelni, idén azonban ezek érési időszaka is előbbre került minimum egy héttel, de inkább tíz nappal. Ez még nem lenne baj, az olaszrizling azonban nagyon bezavar, felborította az érési időket. Gyakorlatilag abba a helyzetbe kerültek most a gazdák, hogy a középérésűek közül szinte mindegy, melyik fajta szedésébe kezdenek bele, nagyot nem hibáznak.  

Kaj István, a pusztaszentlászlói Újhegyi Borbarátok Egyesületének elnöke is úgy látja, az idei termést alacsonyabb cukorfok és kevesebb sav jellemzi. Emiatt technológiai beavatkozások szükségesek, a savpótlásra például biztosan szükség lesz. A borász hozzáteszi: a savszint emelésére – meghatározott mértékig – a bortörvény is biztosítja a lehetőséget a termelőknek.  

– Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az idei első Zala megyében palackozott bor az Újhegyen készült – folytatta a gazda. – Augusztus 13-án szüreteltük azt az Irsai Olivért, amiből egy gyorsított eljárásnak, irányított erjesztésnek köszönhetően három-négy hétre rá, jubileumi, tizedik újhegyi szőlőmustránk alkalmával már stabil bort tudtunk kínálni, illetve a forgalomba hozatali engedélyezés is folyamatban van.

Kaj István azt mondja, ugyanazt az eljárást követték, amit a nagy hazai borászatok, például a piacon újborral rendre elsőként megjelenő soproni Taschler Bor- és Pezsgőház, vagy a villányi Lelovits Tamás pincészete. Ennek lényege, hogy a must említett irányított erjesztését követően azonnal fejtik és kénezik, majd három komponensű derítőt adnak hozzá. Ahogy a murci lederült – körülbelül 6-7 nap elteltével – készre szűrik, majd hidegkezelik, hogy a borkő kiváljon. Kaj István azt is hozzáteszi, ennek a gyorsított technológiának köszönhetően körülbelül egy hónappal előbb kapnak stabil bort, hiszen az Irsai Olivér a saját ütemében szeptember végére válna azzá. A pusztaszentlászlói borász elmondása szerint ez a modern technológiai folyamat bármelyik fajtánál alkalmazható, ám a többinél kevésbé érdemes. A legkorábbi, kettős hasznosítású fajták közé tartozó Irsai Olivér esetében azonban izgalmas kérdés, ki tud elsőként újborral megjelenni a piacon.  

Simon Zoltán szerint az idei esztendő meghatározó lehet a borászatok jövőjét illetően. Elsősorban a finanszírozás kérdése merül fel, hiszen a termelők kiadásai folyamatosan emelkednek. A műtrágyák és növényvédőszerek már többszörösükre drágultak, jelenleg pedig az energiaválság, illetve az abból fakadó áremelkedések okoznak plusz kiadásokat számukra.  

– A modern borászatokban minden gép és berendezés elektromos árammal működik – részletezte a hegyközségi elnök. – A préseket, a feldolgozógépeket, a hűtőrendszert elektromos áram működteti. Az üzemanyagköltség emelkedése szintén növeli a költségeinket. Hiába van lehetősége a szőlésznek hatósági áron megtankolni a traktorjait, faluról nem érdemes bemenni az akár több tíz kilométerre található városi benzinkutakra, tartályba pedig hatósági áron nem tölthetünk üzemanyagot. Az így keletkező többletkiadások biztosan hatással lesznek a bor kereskedelmi árára, de a hegyközség azt is javasolja a gazdáknak, hogy szőlőt se értékesítsenek 200 Ft/kilogramm alatti áron.