Átadták a megújult Hotel Helikont

Az avatóünnepségen Manninger Jenő, Keszthely polgármestere felidézte: 1971-ben nyílt meg a Helikon szálló, amelynek 240 szobájából 120 fűtött volt, ami akkoriban még kuriózumnak számított, s a beruházás néhány évvel megelőzte a hévízi hotelek építését, így akkoriban a gyógyfürdő vendégei is itt szálltak meg.

A politikus emlékeztetett, a korábbi szálloda utolsó éveit jobb elfelejteni, hiszen az akkori tulajdonosok nem költöttek rá, nem fejlesztették, s emiatt már nem volt vonzó. „Ezért rendkívüli fontosságú, hogy a kormányzat a Kisfaludy-programmal támogatást adott a felújításához”, amely új korszakot nyithat a város és a térség idegenforgalmában, „hozzájárulva ahhoz, hogy ne csak a mennyiségi, hanem a minőségi turizmus is növekedjen Keszthelyen”, szögezte le Manninger Jenő.

Nagy Bálint beruházási államtitkár, országgyűlési képviselő azt mondta, „jelentős és történelmi pillanat ez”, hiszen olyan fejlesztés zárul, amely nemcsak a város, a térség, hanem az egész Balaton-part szempontjából kiemelkedő – s egyben szimbolikus – jelentőségű.

Leszögezte: 1971-ben pont azokkal a célokkal indult a szálloda, amelyet a felújítás után is képvisel, vagyis: legyen Keszthelynek, mint a Balaton egyik központi településének egy olyan jelentős, vízparti szállodája, amely alkalmas arra, hogy egész éves szolgáltatást nyújtson, s több száz vendéget szolgáljon ki egy időben, minőségi módon. „Ráadásul mindezt úgy, hogy a lehető leginkább beleilleszkedjen a város Balaton-parti részének teljes szövetébe”, fogalmazott Nagy Bálint, hozzátéve: mindez idomul a néhány éve elindított városfejlesztési koncepcióhoz, a mintegy 4,5 kilométeres partszakasz teljes megújításához.

Lázár János építési és beruházási miniszter avatóbeszédében kijelentette, több évtizedes problémát old meg Keszthely életében ez a beruházás, amely visszaadja a város szimbolikus épületét a turistáknak, s ezzel helyreáll az élet rendje. Arra is felhívta a figyelmet, a szálló az egész várost szolgálja gazdasági erejével, megtermelt adójával, s „hozzájárul a magyar turizmus és a Balaton fejlődéséhez is”.

A tárcavezető úgy fogalmazott: a kormányzat stratégiai célkitűzéseit bármilyen gazdasági nehézség közepette sem fogja soha feladni, s Magyarországon kiemelt cél a Balaton további fejlesztése. Lázár János megerősítette, Balatonfüred és Siófok után most Keszthelyen a sor, a következő évek erről szólnak majd.

A miniszter arról is beszélt: a kormány az elmúlt időszakban „súlyos tízmilliárdokkal járult hozzá a magyar turizmus újjáélesztéséhez, a belföldi turizmus megerősítéséhez, amivel alapvető gazdasági érdekünk az, hogy minden magyar honfitársunk eljusson a Balatonra, élvezze s szeresse azt, és megvalósuljon az a gondolat, hogy a Balaton mindenkié”.