Vándorkiállításon mutatják be az építészeti pályázat idei nyerteseit Hévízen

A hat különleges épületet felsorakoztató tárlat megnyitóján Papp Gábor, Hévíz polgármestere elmondta, a Veszprém-Balaton EKF-projekt teremtett arra lehetőséget, hogy a 2021-es pályázat díjazottjait egy rendezvénysorozaton mutassák be a tó körül a szervezők.

Az, hogy a fürdővárosban most először látható ilyen vándorkiállítás, annak is köszönhető, hogy hévízi nyertese is van a kiírásnak, tudatta Papp Gábor. A Zala Megyei Építesz Kamara különdíját elnyerő Carbona társasház kapcsán pedig megjegyezte: ez a város újabb ékkövének számít, amely büszkeségre ad okot.

Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke megnyitóbeszédében többek között arról beszélt, azt szeretnék, ha a tó egyre inkább a minőséget képviselné minden téren, s ez igaz az épületekre is, kivált azért, „mert az elmúlt időszakban történtek olyan beépítések, amelyekre nem igazán lehetünk büszkék”.

– Üdítő, amikor valami szépet, jót és időszerűt látunk – folytatta a politikus –, s büszkék lehetnek akár az idei nyerteseknek helyszínt adó települések is, hogy vannak ilyen minőségű épületeik.

Fabacsovics Zoltán, Veszprém megye főépítésze előadásában felelevenítette, a pályázat ötletgazdája a Balatoni Szövetség, amely 1904-ben jött létre, ’89-ben pedig újjáalakult, s egy 2016-os rendezvényén összegezte díjainak rendjét. A legjobb strandokat a Kék Hullám minősítő versenyen, a legszebb borokat a Balatoni Borversenyen, a minőségi épületeket pedig az Év balatoni háza című építészeti pályázaton értékelik, a Miniszterelnökség támogatásával.

Ennek a Nők a Balatonért Egyesület a gesztora, közreműködő partnerként pedig a Magyar Építesz Kamara s három balatoni szervezete, valamint a Magyar Építőművészek Szövetsége vesz részt a programban. A bírálat minden esetben kétlépcsős: előbb a beérkező dokumentumok alapján a zsűritagok jelölnek, majd a legalább 50 százalékos támogatottsággal bíró épületeket helyszíni szemlén tekintették meg bírálók, akik végül egy plenáris ülésen összegzik tapasztalataikat, s választják ki a győzteseket.

Idén a középület kategóriában a balatonfenyvesi gyermektábor, a lakóépületek között egy csopaki kávézó s egyben lakóház, a gazdasági épületek mezőnyében pedig a pécselyi Balogh Pincészet nyert. A Magyar Építesz Kamara különdíját a felújított balatonboglári kultúrház, a Balatoni Szövetségét a füredi Lóczy-barlang Látogatóközpont, a Zala Megyei Építész Kamaráét pedig a hévízi Spa Residence Carbona társasház kapta. Ezeket a Példaértékű épületek a Balatonnál című vándorkiállításon ismerhetik meg az érdeklődők, amelyhez minden helyszínen szakmai rendezvények, előadások társulnak.

A fürdővárosban Lengl Zoltán, Zala állami főépítésze a megye építészeti múltját s jelenét mutatta be az érdeklődőknek. Előrebocsátotta: ez a pályázat a minőségi építészet népszerűsítéséről szól, s fontosnak érzik, hogy „a kiemelkedő, példaértékű épületek bemutatásával lehessen inspirálni az elkövetkezendő kivitelezéseket, s ezáltal haladhasson a települések fejlődése, fejlesztése a balatoni üdülőkörzetben”.

Ezt követően a megye példaértékű épületeit mutatta be vetített képek segítségével. Beszélt például arról, hogy Fenékpusztán 27 épületet sikerült feltárni, s létezik egy vízió is arról, hogy ezekre alapozva régészeti parkot hoznának létre, amelyben bemutathatnák e kincseket.

Lengl Zoltán később beszélt a keszthelyi Festetics-kastélyról, Magyarország egyik legfontosabb, ma is látogatható főúri rezidenciájáról, ahol hajdan 101 épület állt. Mint mondta, a Festeticsek, illetve a megye földbirtokosai főként Keszthely és Nagykanizsa környékére összpontosították területeiket, emiatt máshol elaprózott szerkezetű falvak jöttek létre, ami hatással volt az épített

környezetre is, emiatt itt „nem tudott igazán komoly polgárosodás kialakulni”.