Szenterzsébethegyen milliárdos útépítés zajlik a gyönyörű természeti környezetben

A „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban Szenterzsébethegyet Nyakas Józseffel, „Az évszázados gesztenyefa árnyékában - Örzsehegyi történet” című könyv szerzőjével járjuk végig, tekintjük meg Vorhotát is, mely településrész szorosan kötődik a tájhoz, hiszen e városrész fölé is az Öreghegy magasodik.

Nyakas József elmondja, hogy „Örzsehegyet" 1372-ben említik először középkori oklevélben, ám egyes kutatások arra utalnak, hogy a falu, illetve elődje már az Árpád-korban létezett. Dr. Vándor László muzeológus szerint, amikor először írják le a helyet, akkor a Mileji Sidó család tulajdona, s ők ősi birtokuknak mondták. Megemlítjük a Terjék családot is, de ők csak 1433-ban tűntek fel itt, azt viszont fontos tudni róluk, hogy a 15. század elején az Erzsébethegyen lakó Terjék András, akinek a Zalán túl is voltak birtokai, megelégelte, hogy a folyón nem tud bármikor áthajtani, ezért jobbágyaival egy fahidat építtetett a folyón, ami lehetővé tette földjei ellenőrzését. A híd körül alakult ki Andráshida.

Nyakas József elmondja, hogy régészeti terepbejárások során a Csukás-patak (ma teskándi patak) partján templom és temető nyomát lehetett megfigyelni, a település elsődlegesen itt alakult ki, később a török elől a lakosság a dombra húzódott fel, s alakult ki Öreghegy, a mellette lévő dombháton Újhegy, ez a két dombhát alkotja a mai Szenterzsébethegyet. A hegy alatt meghúzódó Vorhota 1318-ban tűnik fel az emlékekben. 

Ha beszélni tudna, biztosan többet mondana el a régi időkről az a több mint 400 éves gesztenyefa, amely műúton Vorhotán át érhető el, s szilárdan áll az öreghegyi kápolna alatti völgy szélén, ez az egyik turisztikai látnivalója Szenterzsébethegynek. Az óriást 2013-ban a város fájává választották, s Zalaegerszeg egyik legjelentősebb természeti értékének tekintik. A fát 1550-1560 körül ültethették törzsvastagsága közel 7 méter, magassága pedig 13 méter. Jóval nagyobb volt ennél, ám 1978-ban villámcsapás miatt több koronaága leszakadt. 

A 19. században jelentős bortermelő településként tartották nyilván Szenterzsébethegyet, nem véletlen, hogy a Göcseji Falumúzeumba innét került be az újhegyi kamra. A magyar korona borvidékeinek beosztásában, 1880-ban, „Zala, Vas, Soprony” borvidékei közt felsorolták Szenterzsébethegyet is, amelynek hegyközségi rendtartását 1897 júniusában fogadták el. Ebből kiderül, mennyit kellett dolgozni annak, aki hegyi munkából akart megélni. A munka mindenkor és különbség nélkül napfelkeltekor kezdődött és napnyugtakor végződött. Szüret például „csak az általános műveletekre kitűzött határidőben” lehetett.

A falu történelmi épülete a ma közösségi házként működő egykori iskola, amely 1921-ben épült, s falán 2012 óta tábla emlékezik meg Mindszenty Józsefről, aki sokat tett az iskola alapításáért és felépítéséért. Az épületen helyezték el az I. és II. világháborús emléktáblát is. A turisták látogatják az 1843-ban épített s legutóbb 2006-ban megújított haranglábat is az újhegyi falurészben. Az „örzsehegyi” domb (Öreghegy) kiugró peremén áll a felújított Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolna, mely az 1880-as években épült. 

- Itt születtem, itt voltam gyermek, ennél szebb helyet elképzelni sem tudok. Igaz, a mai falu sokat változott, de szelídsége, barátságossága megmaradt annak ellenére, hogy igen sok telken ház épült, s épül mostanában is – mondja Nyakas József, akivel az újhegyi dombtetőről gyönyörködünk Gógánhegy, Ebergény és Bazita távoli házaiban, a dombok között húzódó völgyekben, a másik oldalon, a délutáni napsütötte Öreghegy vonulatában.

A lélekemelő természetre s a hegyi falura való rácsodálkozás után az útépítés gondjaiba csöppenünk Domján István önkormányzati képviselővel, aki az andráshidai általános iskola igazgatója és Boronyák Gyöngyi településrészi önkormányzati képviselővel, aki 24 éve intézi, közvetíti a falu lakóinak ügyes-bajos dolgait, érdekeit. 

- A régmúltra nyúlik vissza Örzsehegy útproblémája. Ígéretek sokszor elhangzottak, de a hatalmas összeg miatt senki nem tudott rá forrást találni. 2019-ben kerestem meg ezzel a gonddal Balaicz Zoltán polgármestert és Vigh László országgyűlési képviselőt, hogy segítsenek, hála Isten, mellénk álltak. A Vorhota utáni hajtűkanyar felújításának tervezése már 2016-ban elkezdődött, de sajnos nem valósult meg. Most kormányzati segítséggel sikerült megépíteni a kanyart, s lassan elkészül Öreghegy 2,4 kilométeres útja is, csapadékvíz-elvezetéssel, ami majdnem egymilliárd forintos beruházás. Nem volt könnyű, hiszen egy élő faluban folyt a munka, ahol buszok járnak, szemétszállítás van és a lakosság is éli az életét, az emberek ezernyi kérést fogalmaztak meg. Minden elismerésünk a Hydrocomp Mélyépítő Kft. munkatársainak, akik naponta itt dolgoznak, Milics Gábornak, aki felel a munkák szervezéséért, számos egyeztetés volt, bejárások hetente, sokszor többször is történtek. Lakossági fórumot tartottunk, személyesen, vagy a helyi közösség Facebook-csoportjában folyamatosan fel tudták tenni kérdéseiket az emberek. Az építtető a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a kivitelező a Swietelsky Magyarország Kft., a tervező pedig a Pannonway Építő Kft. – sorolja Domján István.

-Először az esős idő miatt nem tudtak nekiállni az építők, aztán anyaghiány is hátráltatta a munkát, de lassan elvégeznek. Most majd az Erzsébetkertre összpontosítunk, ahol a közösségi pajtánk áll, itt tartjuk a szabadtéri rendezvényeinket, s szeretnénk egy vizesblokkot készíteni hozzá. Itt áll már a Szent Erzsébet-szobrunk és a fénykeresztünk, amit 2019-ben állítottunk – említi Boronyák Gyöngyi, majd a hegyi falu turisztikai vonzásáról váltunk szót, amelyről Balaicz Zoltánnak is kedvező a véleménye:

- Szenterzsébethegy egy különlegesen szép városrész, amely visszatükrözi a zalai táj varázsát két szelíd dombháton. A falu 1969-ig önálló település volt, akkor csatolták Zalaegerszeghez, azonban a régi hagyományokat, a helyi közösségi életet és a hozzá kapcsolódó értékeket a mai napig megőrizték az itt élők. A gyönyörű panorámával bíró településrészen kedvelt turistaútvonal vezet végig, s miközben szőlők, gyümölcsösök között sétálunk, kirajzolódik előttünk a Kőszegi-hegység és az Alpok körvonala is. Én magam is rendszeresen túrázok erre, össze-összetalálkozva az itt élőkkel. Szenterzsébethegy önkormányzati képviselője, Domján István nagyon sokat dolgozik a városrészért és rengeteget lobbizott a szenterzsébethegyi út felújítása érdekében. Neki is köszönhetően ez jelenleg a város legnagyobb volumenű útfelújítása.

- Túraútvonalunk van, amely a Virágszer utcán vezet végig, jó időben nagyon szép ezen barangolni, de a faluban is érdemes sétálni, hiszen gyönyörű helyről van szó, barátságos emberekkel, jó közösséggel – mondja István, s az itt született Gyöngyiben régi emlékek ébrednek:

- Gyermekkoromban én vittem a csarnokba a tejet biciklivel, ezer szállal kötődik az ember a helyhez, a tájhoz, volt s van értelme a sok munkának, hiszen szép ez a hely. Nagyon jó itt élni!