Szent János vigasztalásként leírta látomásait, tudatva: a Jóisten mindent számon tart

Mezei András, a Kármel plébánosa emlékeztetett, Krisztus az utolsó vacsorán azt mondta: aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van. Ezt hirdették az evangélisták s az apostolok, köztük Szent János is.

– Persze, szomorúak vagyunk, ha valakit elveszítünk, ugyanakkor meg kell hallanunk az apostolok tanítását, akik tanúságot tettek az örök életről – folytatta András atya. – Közülük mindannyian vértanúk lettek János kivételével, aki majdnem 100 évig élt, munkatáborban is volt, s az újszövetségi Szentírásban öt könyve található.

A nevéhez fűződik a Jelenések – más elnevezéssel a vigasztalás – könyve, amely misztikus látomásait tartalmazza. János bátorításként leírta ezeket, hangsúlyozva: a Jóisten mindent számon tart, és ez ad reményt, támaszt fájdalomban, gyötrelemben és gyászban, s ezt ünnepeljük karácsonykor és húsvétkor is – fogalmazott Mezei András, aki arra is felhívta a figyelmet: az apostolok közül csak János volt ott Jézus keresztje mellett.

A szentbeszéd után András atya megáldotta és megszentelte a templomba elhozott borospalackokat, mindazokkal együtt, akik fogyasztják e nedűket. A János-napi boráldáson részt vettek a Da Bibere Zalai Borlovagrend, valamint a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének tagjai is.