2023.01.10. 19:30
Az első Év lepkéje szavazás győztese a fecskefarkú pillangó
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tavaly hirdette meg először az Év lepkéje lakossági szavazást, amit három jelölt közül a fecskefarkú pillangó nyert meg, s így 2023-ban ez a faj viseli a címet hazánkban.
Frissen kelt nőstény fecskefarkú pillangó
Fotó: Gór Ádám/MME
A fecskefarkú pillangó világszerte, igen széles körben elterjedt, majdnem az egész északi féltekét benépesíti. Hazánkban országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Március végén, április elején az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.
E pillangó alapszíne általában halványsárga. Hátsó szárnyain látható egy-egy pirosas-narancsos, szemre emlékeztető folt, továbbá egy-egy faroknyúlvány is, mely a nevét is ihlette. Ezek a lepke fejét (szemeit) és csápjait hivatottak utánozni, hogy az őt fogyasztó madarakat és ragadozó ízeltlábúakat megtévessze, azok figyelmét nem létfontosságú részeire terelje, így túlélve az esetleges támadásokat. A fiatal hernyó madárürülékre hasonlít, ezzel az álcával szintén a ragadozók ellen védekezik.
A lepke jellegzetes „párkereső” stratégiája az úgynevezett dombtetőzés: a hímek magasabb fák tetején, dombtetőkön területet tartanak fent. Ha egy hím megsérti a másik területét, vad légi csatába kezdenek, viszont az arra tévedő nőstényeket erőteljes udvarlással lecsalogatják a földre, majd a fűben védett, napfényes helyen párosodnak.