2023.02.19. 11:30
Fánkok garmadája a nagykanizsai fánk fesztiválon
Fánkok és sütemények az eszteregnyei Őszirózsa Dalkör standjánál
Fotó: Gyuricza Ferenc
A helytállás fesztiválja – így nevezte Nagykanizsa város polgármestere a XV. Országos Farsangi Fánkfesztivált a rendezvény ünnepélyes megnyitóján. Balogh László ezzel utalt arra, hogy az utóbbi két esztendő visszafogottabb programját, illetve online térbe szorulását követően szombaton végre ismét a hagyományos módon tarthatták meg a nagyszabású eseményt.
Farsang vízkereszt napjától (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz "carneval" helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is.
Maga a szó német eredetű, "faseln" jelentése fecsegni.
Ebben az időszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. Latin nyelvterületen a 'carneval' szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a karnevál elnevezés.
A rendezvény valóban impozánsnak bizonyult, a fánksütő versenyre 18 csapat közel kétszáz fánkkal nevezett, a résztvevők sokezer fánkot készítettek, és az érdeklődők száma is több ezer főt tett ki. Ez nemcsak a gasztronómiai programnak volt köszönhető, hanem annak is, hogy a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Központ fellépők sokaságának meghívásával gondoskodott róla, hogy a kulturális élmény is folyamatos legyen, ezzel is kiszolgálva a közönséget. A fesztivál megnyitóján Kámánné Szép Terézia igazgató ki is emelte: közönség nélkül nincs igazi fesztivál.
Fotós: Gyuricza Ferenc
A megnyitón a felszólalók mindegyike a folytonosságot hangsúlyozta, illetve örömét fejezte ki amiatt, hogy a pandémia nem szakította meg a sorozatot. Gábris Jácint, a város oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottságának elnöke szerint a nagykanizsiak megérdemlik a nívós programokat. Balogh László a helyszínt, a Kanizsa Arénát is méltatta – mondván: méltó arra, hogy minőségi, nagy létszámot vonzó rendezvénynek adjon otthont. Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő a hagyományok jelentőségét emelte ki.
A fesztivál legnagyobb érdeklődéssel kísért eseményének természetesen ezúttal is a fánksütő verseny bizonyult, hiszen rengetegen dolgoztak annak érdekében, hogy mind a közönség, mind a zsűri számos különböző fánkot kóstolhasson. Ez utóbbit Elekes Zoltán, a szegedi Hungarikum Fesztivál igazgatója, Pálfi Zsuzsanna cukrászmester, Varga Tünde mesterszakács, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara zalaegerszegi térségi szervezetének elnöke, Pálfi László alkotta. Közös döntésük alapján a fesztivál fődíját a Nemesdédi Angyalok csapata kapta, míg a tófeji Örök Tiniknek – amely csapat idén 72 kilogramm lisztből sütött fánkot – eddigi tevékenységük elismeréseként is az örökös bajnoki címet adományoztak, de számos további kategóriában is adtak ki díjat. A város díját a VOKE Mamik csapata kapta, a közönségdíj az AMG Nárcisz Klubé lett.
Korábbi cikkeink a témában:
