Lehetőség szerint ne keletkezzen hulladék – Mi fán terem a körforgás? (videó)

Az esemény videóvetítéssel indult, melyen dr. Birkner Zoltán, a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform elnökeként beszélt a fenntarthatóság, klímavédelem, karbonsemlegességről. Elhangzott: a hulladékfelhasználásban el kell érni odáig 2030-ra, hogy a hulladéknak mindössze a tíz százaléka kerüljön a lerakóba. Ez a teljes alapanyagellátási rendszert újragondolásra készteti. Ehhez sok kreatív, egyéni megoldásra van szükség területenként és ágazatonként, ezért jóval több ilyen szakemberre lesz szükség a jövőben.

Majd immár élőben dr. Kaszás Nikoletta, a kanizsai egyetemi központ főigazgatója szólt az érdeklődőkhöz. Leszögezte: alapvetően lineáris gazdaság működik jelenleg a világban. Ez komoly túlfogyasztást generált, változtatásra van szükség, mert a rendszer hosszútávon nem fenntartható.

Néhány érdekes adattal is szolgált. Például sokan nem tudják, hogy Európában az átlagos autó 92 százalékban csak parkol, vagy a ruhákról leváló műanyag mikroszövetek a vízellátó rendszerbe kerülve az óceánparton található hulladékok 85 százalékát teszik ki. Az emberi fogyasztásra gyártott élelmiszerek egyharmada pedig szemétben köt ki.

– Az Európai Bizottság célja a gazdaságban használt nyersanyagok és erőforrások, így a termékek értékének lehető leghosszabb ideig történő megóvása és fenntartása, ezáltal a hulladékkeletkezés minimalizálása – folytatta beszámolóját a főigazgató. – A lényeg valóban az, hogy lehetőség szerint ne keletkezzen hulladék. Inkább legyen belőle újra alapanyag, vagy beépíthető lehessen akár egy új termékbe.

Ezt követően az oktatók részletesen beszéltek a fenntartható- és körforgásos turizmus alapszakról, a körforgásos gazdaság menedzsment mesterképzési szakról, valamint a körforgásos gazdaság tervező-fejlesztő mérnök mesterképzési szakról.

A tájékoztatón részt vett Balogh László polgármester is, aki lapunknak elmondta: örül annak, hogy a körforgásos gazdasági szemlélet lényegi információit megosztották a hallgatósággal.

– Az országban kuriózum a kizárólag Nagykanizsán induló körforgásosságra épülő képzési spektrum – fogalmazott a városvezető. – Abban is hiszek, hogy ez olyan modellprogram lesz, mely továbblendít bennünket a jövőbe, abba az életfelfogásba, hogy fenntarthatóbban gondolkozhassunk. Ugye a természetvédelmet tekintve Kanizsának vannak nagy stratégiai céljaink 2050-ig, melyhez jól illeszkedik ez a fajta tudatosságra való törekvés. Ez egy jó ügy, egyfajta misszió nemcsak a tudomány színterén, hanem a népnevelésben is. Világos sokkal többet lehet még tennünk, de elindultunk egy úton, amihez gratulálok az egyetemi központnak.