Újra élettel telik meg a Festeticsek fenékpusztai majorsága

Kerényi György, a NÖF projektfejlesztési és fenntartási igazgatója elmondta, az egykori főúri birtok három részre tagolódik, istállókkal, grófi szállásépülettel, csikóslakással. Ezek 1945-ig szinte változatlan formában megmaradtak, de az ezt követő földreform következtében a család elveszítette magyarországi birtokait. Később működött itt termelőszövetkezet, iskola, tehenészeti telep és komfort nélküli lakásokat is kialakítottak.

A Festetics-időkben itt volt a főúri ménes, 1807-ben pedig lovászképzés indult a Georgikonon, hogy hozzáértő emberek dolgozhassanak itt, elevenítette fel az igazgató, hozzátéve: a majorság az 1930-as évek derekáig Közép-Európa vezető lótenyésztő helyszíne volt. A színvonalas és pezsgő lovasélet pedig rendkívül jól szolgálta Keszthely polgári fejlődését is, emelte ki Kerényi György.

A mostani beruházás a kanca- és borjúistálló, a kiskastély, illetve az oszlopos előcsarnok korszerűsítését jelenti. Ennek kapcsán Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója jelezte: a birtokra szeretnék visszahozni a lovaséletet, amely hazai és nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Mindez a Festetics-örökség ápolását szolgálja, megmutatva: mi az, amit a történelmi család adott az országnak, tette hozzá.

Nagy Bálint közlekedési államtitkár, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett, a főúri família hatása ma is érzékelhető a térség építészeti és kulturális életében, s mindez hozzájárul ahhoz, hogy Budapest után ez a régió az ország második legjelentősebb turisztikai desztinációja. Manninger Jenő, Keszthely polgármestere pedig azt hangsúlyozta: az itt élők identitásának része a Festetics-örökség, ami az idegenforgalomban is értékként jelenik meg. Szerinte a térségben a Balaton mellett a kulturális turizmus a legfontosabb, amihez hozzájárul a fenékpusztai majorság újjáépítése és a Fenyves allé tervezett felújítása is.

Lánszki Regő építészeti államtitkár arról beszélt, épített örökségünket kiemelten kezeli majd az új építészeti törvény, amelynek egyik célja, hogy „tartósan és megnyugtatóan rendezni tudjuk a műemlékvédelem ügyét”. Leszögezte: mindent megtesznek azért, hogy az állami tulajdonú épületeket ne csak felújítsák, hanem élettel is megtöltsék. Az épített örökség és annak környezete pedig harmonikus egységként szerepel majd a tervezett törvényben.